Barcza nagy fölénnyel nyerte az 1942. évi Nemzeti mesterversenyt. Füstér ezúttal megszorongatni sem tudta a „tanár urat”, amit a két és fél pont hátrány is mutat. Számos mester hivatali vagy egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a bajnokságon, ezért hat aspiráns is helyet kapott a mezőnyben, akik viszont a mesteri címet a szabályok szerint nem nyerhették el. E mesterjelöltek az első három díjra nem voltak veszélyesek, ám a háború utáni években egy kivételével mind elnyerték a mesteri címet.

A verseny látogatottságáról Balogh János így írt a Magyar Sakkvilágban: „A versenynek a Makovetz-verseny 250 és a tavalyi mesterverseny 340 látogatójával szemben 640 főnyi rekordszámú fizető látogatója volt (az ingyen belépést élvező diákokon kívül), köztük talán a legkedvesebb vendég a „zágrábi‘‘ Dr. Asztalos Lajos.”

(A játszma megjelent a Magyar Sakkvilág 1942, év októberi számában Barcza elemzésében, majd a Bilek István (B.I.) szerkesztette Barcza Gedeon élete és játszmái című életrajzi könyvben.)