Asdódban a háromszoros olimpiai bajnok ukrán Vaszilij Ivancsuk a VI. ACP Kupa győztese. A 12 meghívott résztvevővel megrendezett viadalon a rajtlistát vezette, a csoportmérkőzést megnyerte, az elődöntőben az orosz Jan Nepomnjacsijt győzte le, a fordulatos párharcban mindketten hibáztak. A francia Etienne Bacrot elleni döntőben a 46 éves Ivancsuk remekelt, 2,5 – 0,5-re nyert, az izraeli városban a győztesnek járó trófeát és a 10 ezer dolláros csekket is átvehette.

A háromszoros olimpiai bajnok Vaszilij Ivancsuk közel három évtizede tartozik a sakkvilág elitjéhez. Kortársai, de fiatalabbak is elveszítették már előkelő világranglistás helyezéseiket, nem látjuk őket a szuperversenyeken. Rejtély, vagy a sakk iránti olthatatlan szeretet, elkötelezettség, hogy Viswanathan Anandhoz és Borisz Gelfandhoz hasonlóan miként tud újra és újra sikerrel megbirkózni az újabb és újabb kihívásokkal. Miként tette túl magát a csalódásokon, és talált új motivációkat a küzdelem folytatására.

„Még mindig megtartottam a sakk iránti nagy érdeklődésemet, ezt az érdeklődést a fanatizmus szintjén. Még megtalálom az érdekességét, hogy leüljek és elemezzek játszmákat, új megnyitásokat tanuljak és törekedjek arra, hogy még jobban megértsem ellenfeleim stílusának sajátosságait. Még hajt a vágy a küzdelemre, és talán az ambíció, hogy még nem vagyok teljesen elégedett. Úgy érzem, hogy van bennem motiváció, hogy újra és újra készen álljak a komoly küzdelemre” – válaszolt Ivancsuk egy három éve készült interjúban arra a kérdésre, hogy miként tud lépést tartani a fiatal titánokkal.

Sokan gondolhatják azt, hogy a rapid tempóban még nehezebben mérkőzik meg a fiatalabbakkal. A berlini rapid-vb-n sokkoló volt az azerbajdzsáni Tajmur Radzsabov elleni vesztése, nyerőesélyes állásban a kapkodásban rosszul kezelte a sakkórát, lépése után is a digitális óra nála számolta a másodperceket, túllépte a gondolkodási időt. Nehéz feledni azokat a pillanatokat, amikor a norvég világbajnok Magnus Carlsen elnézte ellene a nagyátlós fenyegetést, Chuky vezére b6-ról g1-re védhetetlen mattal érkezett. Egy boldog győztes felemelkedett a székről, Magnus oly sokszor látott reakciója emlékezetes marad…

Az ACP Masters 12 meghívott résztvevős viadalán vezette a rajtlistát. A sakkhoz értők tudják, hogy a nehezebb csoportban játszott, és vívta ki a továbbjutást, ahogy Etienne Bacrot is. Az elődöntőben az orosz Jan Napomnjacsijjal kellett megmérkőznie. Nyerőesélyes állását az első partiban remire rontotta, a másodikban Fortuna és Jan is támogatta őt, de oly könnyű hibázni az idő szorításában. Egy kicsit sajnálhatjuk, hogy a döntőt nem az „aranygeneráció” másik tagjával, Borisz Gelfanddal játszotta, de a torna doyenje a gyorsított tempó mellett elszalasztotta esélyeit.

A döntőben Vaszilij Ivancsuk nem adott esélyt a 14 évvel fiatalabb riválisának. A spanyol megnyitású első parti végjátékában, majd a Grünfeld védelem bonyodalmaiban is jobban tájékozódott riválisánál. A harmadik játszmában már nyerés helyett megelégedett a végső győzelmét jelentő döntetlennel.

Az ACP Masters döntője:
Vaszilij Ivancsuk (ukrán, 2825) – Etienne Bacrot (francia, 2700) 2.5 – 0,5
Vaszilij Ivancsuk – Etienne Bacrot 1 – 0 (Spanyol megnyitás, 47)
Etienne Bacrot – Vaszilij Ivancsuk 0 – 1 (Grünfeld védelem, 44)
Vaszilij Ivancsuk – Etienne Bacrot döntetlen (Modern védelem, 44)

Verőci Zsuzsa