A Nemzetközi Fair Play Bizottság (CIFP) Budapesten tartotta meg elnökválasztó Közgyűlését, ahol dr. Kamuti Jenőt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagját, a Magyar Fair Play Bizottság elnökét egyhangú szavazással választották újra a szervezet élére. Az olimpiai ezüstérmes vívó ötödik ciklusát kezdi meg, újabb négy évre tölti be a tisztséget. A díjátadón ünnepelték az idei díjazottakat, kilenc külföldi sportoló mellett Sárosi Laurát a Fair Play cselekedetéért, Portisch Lajos nemzetközi nagymestert, olimpiai bajnokot sikeres pályafutását Életműdíjjal ismerték el.

010

Magyar sportdiplomáciai sikerként dr. Kamuti Jenőt újraválasztották a Nemzetközi Fair Play Bizottság (CIFP) élére, így újabb négy évig ő lesz a szervezet elnöke. A 79. születésnapját nemrégiben ünneplő Kamuti Jenő 2000 óta a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke. Sportolóként kétszeres olimpiai ezüstérmes (1968, 1972), világbajnok (1957), ötszörös Universiade-győztes, valamint többszörös magyar bajnok. Sportolói pályafutását követően sebészként dolgozott, valamint a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) főtitkára, valamint Orvosi Bizottságának elnöke is volt. Jelenleg a Magyar Vívó Szövetség általános alelnöke, a FIE örökös tiszteletbeli tagja.

A díjátadót az újraválasztott CIFP-elnök, Kamuti Jenő nyitotta meg, a jelenlévők köszöntése után személyes történetein keresztül mutatta be a Nemzetközi Fair Play Bizottságot, valamint ismertette annak céljait. Az est színvonalát emelte Kathy Horváth Lajos hegedűművész és Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes előadása.

002-uj

Idén kilenc külföldi, valamint két magyar sportoló került elismerésre. Hazánkból Sárosi Laurát Fair Play cselekedet-, míg Portisch Lajost Életműdíjjal ismerték el.

Portisch Lajos húsz sakkolimpián játszott a magyar válogatottban, pályafutása során először 1956-ban, Moszkvában. Az 1978-as Buenos Aires-i aranyérmes válogatottunk éltábláján valamennyi fordulóban sakkasztalhoz ült. Portisch vezetésével szakította meg válogatottunk a szovjet sakkozók győzelmi sorozatát, és Szpasszkijjal az éltáblán felálló szovjet együttes megelőzésével nyerte el a győztesnek járó Hamilton-Russel aranyserleget. Még háromszor volt tagja ezüstérmes együttesünknek (1970, 1972, 1980), kétszer bronzérmes csapatunkban szerepelt (1956, 1966). Tizenhárom olimpián, 1962-től 1988-ig játszott az első táblán, 2000-ben játszotta huszadik, utolsó olimpiáját. A 260 partiból 121 játszmát nyert meg, 28-szor szenvedett vereséget 111 döntetlen mellett. Csapat-világbajnokságon egyszer ezüstérmes (1985), Európa-bajnokságon három ezüst és négy bronzéremmel gazdagította éremgyűjteményét.

Portisch Lajos 1965 és 1989 között nyolcszor volt világbajnok-jelölt, kétszer elődöntőbe jutott. Mind az öt kontinensen sakkozott, 24 nagy nemzetközi verseny megnyerése fűződik a nevéhez. Argentínában és Brazíliában mindig jól játszott. Kellemesek mexikói emlékei. Szerette a holland versenyeket, négyszer győzött a Hoogoven tornán, háromszor Amszterdamban. Kiemelkedő sikerként Hastingsben elnyerte az „Arany Huszárt”. 1970-ben a Belgrádban megrendezett Szovjetunió-Világválogatott mérkőzésen Viktor Korcsnojt 2,5-1,5-re legyőzte. Kilencszer nyert magyar bajnokságot. Fantasztikus pályafutásának elismeréseként 2004-ben a „Nemzet Sportolója” lett.

Verőci Zsuzsa