A Magyar Sakkszövetség Elnöksége 2026. április 23-i ülésén döntéseket hozott a Nemzeti Csapatbajnokság reformja tárgyában.

A folyamat átláthatósága érdekében közöljük az előzményeket: Az Elnökség már az elnöki ciklus első ülésén, 2023. április 22-én ad hoc munkacsoportot állított fel a Nemzeti Csapatbajnokságban (NB) esetlegesen szükséges módosítások vizsgálatára. A munkacsoport javaslatára 2023. július 3-án az Elnökség döntött a Szuperligában a 12 tábla 10-re csökkentéséről és előirányozta további reformok vizsgálatát. 2025. július 3-án, a szuperligás csapatok egyeztetését követően került újra napirendre a kérdés, ahol az Elnökség megállapította: a szuperligás csapatok között egyetértés van egy női bajnokság elindításáról, amelyet dr. Csaba Árpád kezdeményezett, de azt az Elnökség a 2026/2027-es idénytől látta időszerűnek elindítani. Emellett felvetődött a Szuperliga további professzionalizálásának kérdése, ennek jegyében a további táblaszám-csökkentés (a hasonló külföldi ligákhoz igazodva), lehetőség szerint kiterjesztve azt az NB további osztályaira is. 2025. november 20-án az Elnökség újra napirendre vette az NB reform témáit és új munkacsoport felállítását tartotta szükségesnek, de arról csak 2026. február 23-án határozott. A munkacsoportot Pergel László elnökségi tag vezette, tagjai dr. Csaba Árpád, Ács Péter, Sipos István és Sármási Péter voltak (Terbe Julianna és dr. Medvegy Zoltán nem tudta elfogadni a felkérést számos egyéb elfoglaltságára tekintettel).

Tekintettel arra, hogy a munkacsoportban a szuperligás csapatok kellő számban képviseletet nyertek, a Szuperligára vonatkozó döntéseket az Elnökség meghozta, valamint döntött a Női Bajnokság elindításáról. Ezzel szemben az NB I. és NB II. osztályok csapatainak álláspontját nem kellő mélységben ismerve úgy döntött, hogy az azokat (is) érintő nagyobb horderejű kérdéseket a Közgyűlés hatáskörébe utalja.

A fentiekre tekintettel az Elnökség az alábbi döntéseket hozta meg:

1. A 2026/2027-es idénytől a Szuperligát a csapatok 8 táblán játsszák, a 2026/2027-es idényben lebonyolítása egy tripla- és három duplafordulóval történik.
2. A kötelező női és kötelező ifjúsági tábla összevonásra kerül, a Szuperligában egy, az NB I-ben és az NB II-ben két táblán kötelező női VAGY ifjúsági játékost szerepeltetni minden fordulóban.
3. Azon tagszervezetek esetében, amelyek az NB több osztályában is működtetnek csapatot: ha egy játékos a magasabb osztályban legalább 4 játszmát váltott, azt követően már nem szerepeltethető az alacsonyabb osztályban játszó csapatban.
4. Csapatonként 2 fővel elindításra kerül a Női Csapatbajnokság, amelynek játéknapjai nem eshetnek egybe a Nemzeti Csapatbajnokság játéknapjaival. A Szuperligában részt vevő kluboknak a Női Csapatbajnokságban kötelező csapatot indítaniuk. Ennek elmaradása 300.000 Ft megfizetésének kötelezettségét vonja maga után a Magyar Sakkszövetség irányában. Az Elnökség felkérte az MSSZ Versenyirodáját, hogy készítsen tervezetet a versenykiírásra.
5. Az Elnökség javasolja az NB I-ben a táblaszám 12-ről 10-re csökkentését, de ennek eldöntését a Közgyűlés hatáskörébe utalja. A javaslat oka, hogy az NB I-ben is növekedjen a verseny és ne legyen túl nagy ugrás a 12-ről a 8 táblára a Szuperligába való feljutáskor, illetve az onnan való kieséskor (arányos rendszer elve).
6. Az Elnökség szintén a Közgyűlés hatáskörébe utalja annak kérdését, hogy a Nemzeti Csapatbajnokságban egyszerűsítésre és egységesítésre kerüljön-e a hazainak, illetve külföldinek minősülő játékosok játékjogának szabályozása. A sok vitát kiváltó szabályozásban jelenleg a magyar válogatottakban, az egyéni magyar bajnokságokon és az ifi bajnokságokban csak az játszhat, aki HUN zászló alatt van (a nem HUN zászlós magyarok nem indulhatnak), de a Nemzeti Csapatbajnokságban a nem HUN zászlós magyarok is magyarként játszhatnak, ha van magyar állampolgárságuk. Ez egyrészt párhuzamos nyilvántartások vezetését követeli meg és visszatérően konfliktusokhoz vezet, másrészt mivel ez a legtöbb esetben kettős állampolgárságot jelent, aszimmetria keletkezik azon országok külhoni magyarjai esetében, ahol nincs engedélyezve a kettős állampolgárság. Az Elnökség ebben a kérdésben megosztott volt, nem foglalt állást, ezért e kérdésben a Közgyűlés elé nem javaslatot, hanem több alternatívát terjeszt be, amelyek összefüggésben állnak az egyes bajnoki osztályokban fordulónként játszatható külföldiek számának szabályozásával is.

Az Elnökség további (az NB-t nem érintő) döntéseiről a honlapra feltöltésre kerülő Jegyzőkönyvből tájékozódhatnak.

Magyar Sakkszövetség Elnöksége