A svájci üdülőparadicsomban, Bielben immár a 48. sakkfesztivált rendezik meg. A hagyományoknak megfelelően svájci rendszerű versenyek, rapidtornák is színesítik a programot, a legnagyobb érdeklődés a szuperversenyt kíséri, amelyre Rapport Richárd is meghívást kapott. A július 20. és 31. között megrendezendő 6 résztvevős, kétfordulós viadal 2720-as Élő-átlaggal 19-es kategóriájú, a világranglistán tizenhetedik angol Michael Adams „korelnökként” vezeti a rajtlistát, a lengyel Radoslaw Wojtaszek, a címvédő francia Maxime Vachier-Lagrave, a cseh David Navara és az ukrán Pavel Eljanov játszik még a tornán. A hétfői első fordulóban Rapport sötéttel Wojtaszekkel mérkőzik meg.
Nyolc hónap után szuperversenyen végre magyar nagymesternek drukkolhatunk, Rapport Richárd pályafutása során másodszor kapott meghívást Bielbe, a híres sakkfesztivál városába. A rendezők ismét a hat résztvevős, kétfordulós lebonyolítás mellett döntöttek. A rajtlistát a 41 éves angol Michael Adams vezeti, Ricsi 19 esztendősen a legfiatalabb résztvevő. Adams az 1991-es tornán csak hatodik volt, két évvel később holtversenyes másodikként jutott tovább a zónaközi döntőből. Címvédőként a francia Maxime Vachier-Lagrave játszik, aki utóbbi versenyein nem tündökölt, messzire került a top tíztől, amelynek tavaly szeptemberben még tagja volt, a július 1-től érvényes ranglistán csak a 26. Hatodszor vesz részt a bieli tornán, a lengyel Radoslaw Wojtaszek tavaly második helyezéssel debütált. A cseh David Navara és az ukrán Pavel Eljanov újonc!
Rapport Richárd berobbant az élmezőnybe, a tromsői sakkolimpián ezüstérmes válogatottunk egyik erőssége volt, az idei Aeroflot-versenyen és a csapat-világbajnokságon azonban közel 40 Élő-pontot vesztett, kikerült a + 2700-as klubból. Remélem, hogy Bielben megkezdi az elvesztegetett pontok visszaszerzését. Rutinos nagymesterekkel kell ezért megküzdenie.
A szuperverseny résztvevői:
Michael Adams (angol, 2740)
Radoslaw Wojtaszek (lengyel, 2733)
Maxime Vachier-Lagrave (francia, 2731)
David Navara (cseh, 2724)
Pavel Eljanov (ukrán, 2723)
Rapport Richárd (magyar, 2671)
Az első forduló párosítása:
Maxime Vachier-Lagrave – Pavel Eljanov
Radoslaw Wojtaszek – Rapport Richárd
Michael Adams – David Navara
A fordulók július 20-tól 14 órakor kezdődnek. Július 26-án pihenőnap lesz, 30-án játsszák az utolsó partikat. Az első helyen előálló esetleges holtversenyt július 31-én rájátszással döntenék el. Az időkontroll a megszokott, 100-100 perc az első 40 lépésre, majd 50-50 perc a következő húszra, végül 15-15 perc a játszma befejezéséig, az első lépéstől kezdve még 30-30 másodperc bónusszal. Döntetlent a 40. lépésig tilos ajánlani.
A 11 fordulós svájci rendszerű viadalon az előzetes nevezések alapján 25 nagymester is játszik. A rajtlistán Erdős Viktor 2610 pontjával a 10. helyen áll.
Bieli sakktörténelem
Biel 1976 óta a képzeletbeli sakktérkép egyik legjelentősebb városa. Zónaközi döntő megrendezésével indult útjára a szép sorozat. A viadalt a dán Bent Larsen nyerte meg, Portisch Lajos holtversenyben második lett a szovjet Tigran Petroszjan és Mihail Tal társaságában, majd a rájátszáson kiharcolta a világbajnok-jelötséget. (Petroszjan volt a másik továbbjutó.) Egy évvel később a nagymesterversenyen az angol Anthony Miles ért elsőként célba, majd két év múlva Viktor Korcsnoj aratott szenzációs győzelmet, 13 partiból 12 pontot gyűjtve. A későbbi meghívásos tornák is inkább a svájci sakkozók számára jelentettek jó versenyzési lehetőséget. 1983-ban Adorján András játszott, harmadikként végzett.
1985-ben másodszor rendeztek zónaközi döntőt, egyetlen magyar résztvevőként Sax Gyula tízedikként nem jutott tovább. 1993-ban harmadszor volt Biel a házigazdája a zónaközi döntőnek, amelyet 13 fordulós svájci rendszerben bonyolítottak le. Portisch Lajos végig esélyes volt a továbbjutásra. Az utolsó fordulóban a párosítás szeszélye folytán Polgár Judittal került szembe, és a harcos döntetlen végül megakadályozta, hogy ismét világbajnok-jelölt legyen.
1996-ban Almási Zoltán is bemutatkozott Bielben, a 12 fős mezőnyben holtversenyben negyedikként zárta szereplését. 1999-ben először rendezték meg a viadalt két fordulóval, 6 résztvevővel, és egyre rangosabbak lettek a mezőnyök. 2001-ben a torna doyenje, a svájci Viktor Korcsnoj szenzációs teljesítménnyel végzett az élen, az orosz Peter Szvidlert előzte meg fél ponttal. 2003-ban az orosz Alekszandr Morozevics remekelt, a 10 játszmából 8 pontot szerzett. Egy évvel később sikerét megismételte, majd az orosz nagymester harmadik bieli tornagyőzelmét ünnepelte, meglepetésre azonban kettős vereséget szenvedett a norvég csodagyerektől, Magnus Carlsentől.
2007-ben tíz résztvevő vetélkedett a 18-as kategóriájú tornán, ahol Polgár Judit is szerepelt. A meglepetésekkel tarkított viadal a 16 éves Magnus Carlsen elsőségével fejeződött be. A tornagyőzelmet eldöntő rájátszásban az amerikai Alekszander Oniscsuk ellen a két rapid, majd a két villámparti is remi lett, a „hirtelen halál” játszmát Carlsen sötéttel bravúros játékkal megnyerte. Nagymesternőnk félpontos hátránnyal holtversenyben harmadik lett a svájci Yannick Pelletier, az orosz Alekszandr Griscsuk és Tejmur Radzsabov társaságában.
2008-ban az orosz Jevgenyij Alekszejev nyerte a bieli sakkfesztivál szuperversenyét. Hat éve a francia sakkozás nagy reménysége, a 19 esztendős Maxime Vachier-Lagrave veretlenül ért célba. 2010-ben ifjú titánok versenyére került sor, a hármas holtversenyt rájátszás döntötte el, az olasz Fabiano Caruana nyerte a párharcokat a vietnami Nguyen és Vachier-Lagrave előtt.
2011-ben Magnus Carlsent másodszor ünnepelték tornagyőztesként. Carlsen mindkét pontszámítás szerint az élen végzett, a tornán a győzelem 3, a döntetlen 1 pontot ért.
Három esztendeje meglepetéssel fejeződött be a 45. sakkfesztivál szuperversenye, a kínai Wang Hao nyerte meg a viadalt. A kínai sakkozó három veresége ellenére hat győzelmével és egy remivel egy ponttal megelőzte a négy nyerés mellett hatot remiző Magnus Carlsent. A klasszikus pontozás szerint Carlsen végzett az élen.
2013-ban Maxime Vachier-Lagrave másodszor vehette át a győztesnek járó trófeát. A négyes holtversenyt eldöntő rájátszásban diadalmaskodott. Pályafutása első szuperversenyén Rapport Richárd az utolsó helyen végzett. Többször is kecsegetető esélyt hagyott kihasználatlanul. Kockáztatott, bonyolult állásokra törekedett, négy vereséget szenvedett a hat döntetlen mellett.
Tavaly a címvédőként játszó, 2009-ben első tornagyőzelmét ünneplő Maxime Vachier-Lagrave harmadszor ért elsőként a célba. A hat résztvevős, kétfordulós viadalon a 23 esztendős nagymester a kilencedik játéknapon kikapott a holland Anish Giritől, de félpontos előnyének birtokában küzdhetett meg a befejező fordulóban a lengyel Radoslaw Wojtaszekkel. szemben békés változattal gond nélkül érte el a célul kitűzött döntetlent. A kínai világbajnoknő, Hou Ji-fan ötvenszázalékos eredménnyel zárt.
A nagymesterversenyek eddigi győztesei:
1977 Anthony Miles (angol)
1979 Viktor Korcsnoj (svájci)
1980 Yehuda Grünfeld (izraeli)
1981 Eric Lobron (német) és Vlastimil Hort (cseh)
1982 John Nunn (angol) és Florin Gheorghiu (román)
1983 Anthony Miles és John Nunn (mindkettő angol)
1984 Vlastimil Hort (cseh) és Robert Hübner (német)
1986 Lev Polugajevszkij (szovjet) és Eric Lobron (német)
1987 Borisz Gulko (amerikai)
1988 Ivan Szokolov (jugoszláv) és Borisz Gulko (amerikai)
1989 Vaszilij Ivancsuk (szovjet)
1990 Anatolij Karpov (szovjet)
1991 Alekszej Shirov (lett)
1992 Anatolij Karpov (orosz)
1994 Viktor Gavrikov (svájci)
1995 Alekszej Drejev (orosz)
1996 Anatoly Karpov (orosz)
1997 Viswanathan Anand (indiai)
1998 Mladen Palac (horvát)
1999 Jeroen Piket (holland)
2000 Peter Szvidler (orosz)
2001 Viktor Korcsnoj (svájci)
2002 Ilija Szmirin (izraeli)
2003 Alekszander Morozevics (orosz)
2004 Alekszander Morozevics (orosz)
2005 Borisz Gelfand (izraeli és Andrej Volokityin (ukrán)
2006 Alekszander Morozevics (orosz)
2007 Magnus Carlsen (norvég)
2008 Jevgenyij Alekszejev (orosz)
2009 Maxime Vachier-Lagrave (francia)
2010 Fabiano Caruana (olasz)
2011 Magnus Carlsen (norvég)
2012 Wang Hao (kínai)
2013 Maxima Vachier-Lagrave (francia)
2014 Maxime Vachier-Lagrave (francia)
A zónaközi döntők győztesei:
1976 Bent Larsen (dán)
1985 Rafael Vaganjan (szovjet)
1993 Borisz Gelfand (fehérorosz)
Verőci Zsuzsa