Terbe Zsuzsanna és Ács Péter a magyar bajnok!
GM Horváth József beszámolója
Óriási versenyen vagyunk túl, régen láttunk ennyire kiélezett, izgalmas körmérkőzéses bajnokságot, mint idén. A legutolsó játéknapon, pénteken is szikráztak a sakktáblák.
A hölgyek csoportjában – Lázárné Vajda Szidónia betegsége miatt csak három parti miatt izgulhattunk, ám azokért nagyon. A Gaál Zsóka – Terbe Zsuzsanna játszmában nem kevesebb, mint a bajnoki cím volt a tét. Igazából mindkét játékosnak nyernie kellett, viszont ha Zsuzsi ugyanazt az eredményt éri el, mint Anita (ahogy végül történt is, ezzel persze gyorsan le is lőttem a poént…), akkor ő a bajnok. Ahogy vártuk is, Zsóka a partit 1.Hf3-mal kezdte. Szpasszkij szerint ez nem annyira jó lépés, szerinte ez csak egy fél-lépés, ha „világos akar valamit”, akkor 1.e4-gyel, vagy 1.d4-gyel kell kezdenie. Ennek ellenére sokan nyitnak azért 1. Hf3-mal és nagyon sok jó játékos, köztük Zsóka. Viszont azért, ha például a világbajnoki döntőket nézzük, nos, hát akkor Borisz Vasziljevicsnek van igaza. Az Angol megnyitás A37 kódjelű varija jött létre a szuperrangadón, Zsuzsi a philidori elveket maximálisan betartotta, vagyis a tisztjeit a gyalogok mögött helyezte el. A megnyitásból sötét került ki egy árnyalattal előnyösebben, okunk van azt feltételezni, hogy például Ribli Zoltán nagymester jobban kezelte volna ezt a változatot világossal… De hát aztán ment tovább a parti a saját medrében és Zsóka gyalogot nyert, illetve Zsuzsi azt beáldozta ( a nem kívánt rész törlendő). Tény és való, hogy sötét futópárhoz és kitűnő kompenzációhoz jutott. Zsóka 21. Fg2-h3, majd 22. Fh3-g2 lépése (két tempóvesztés) kicsit olyan volt, mint amikor „üget a süppedő homokon a sivatag lova, a tétova teve tova.” Zsuzsi viszont nem volt „rest, se kába”, támadást zúdított Zsóka nyakába (szegény József Attila forog a sírjában)! A játszma legbrutálisabb lépése a 21…He3! volt, ami után látszott, hogy sötét tarsolyában hordja a marsallbotját. Zsuzsi ezzel a fantasztikus huszárugrással tisztet áldozott és már-már a „Gyilkosság lólépésben „ című amerikai krimi elevenedett meg előttem. Zsóka teljesen vesztett állásba került, ám ügyesen használta ki a gyakorlati esélyeit. A játszma a 35. lépésben ért véget döntetlennel, noha a végállásban sötétnek gyalogelőnye és komoly nyerési esélye volt. Viszont ez a remi lényegében biztosította Zsuzsi számára a megérdemelt elsőséget. Kitűnő eredményéhez hadd gratuláljak és bizony, azt hiszem, hogy nem túlzás azt mondanom, hogy ott kopogtat a válogatottság ajtaján.
A bajnoki cím szempontjából ugyancsak kiemelkedően fontos parti volt a Havanecz Bianka – Gara Anita rangadó. Anita sötéttel – nyilván – nyerésre játszott, és az agresszív Holland védelmet vette elő, azon belül is a leningrádi változatot. Biankát ez nem zavarta, ő játszotta a saját partiját, építgette állását, végtére is őt nem nyomta a tét, Anitának kellett fél szemmel a saját, fél szemmel pedig Terbe Zsuzsi partiját néznie. Ritka küzdelmes és nagyon jó színvonalú partit láthattunk. Anitának hol kisebb, hol nagyobb előnye volt, ám soha nem érte el azt a mértéket, hogy igazán komoly nyerési esélyei lettek volna. „Ancsa” a legvégsőkig küzdött, mindent megpróbált, hiszen ha nyer, akkor ő a bajnok! A parti végül a 60. lépésben ért véget döntetlennel.
A Mihók-Juhász Barbara – Terbe Julianna partiban a Spanyol megnyitás nyílt változata került elő, az a bizonyos 6. d4 Fe7-es változat, amiről a 2. fordulós beszámolóban a Kántor-Prohászka játszma kapcsán ejtettünk szót. A mostani parti a 16. lépéspárig azonos volt egy Smirin-Piket, Wijk aan Zee 1994 játszmával, mindkét játékos jól fel volt készülve. Sötétnek volt kompenzációja a gyalogért, sőt a két gyalogért is, ám igen nehéz az ilyen állásokat egy gyakorlati partiban megjátszani. Barbi nyúzta-nyúzta a gyalogfóros és sötét számára ugyancsak kellemetlen végjátékot, mígnem Juli az 59. lépésben – a kölcsönös időzavarban – tisztet vesztett, a játszmát a 67. lépésben adta fel.
Terbe Zsuzsi bajnoki címe óriási meglepetés, legalábbis, ha kizárólag az élőpontokat nézzük. Sőt, azt sem árt, ha tudjuk, hogy Zsuzsi eredetileg tartalék lett volna a versenyen, ám Göcző Melinda a verseny előtt 1 héttel lemondta a részvételt, és így ugorhatott be a helyére. Egyébként ilyen sakkpszichológiai helyzetet nem is egy alkalommal látott már a szakma. Nézzük meg például az 1986-os londoni sakkversenyt, ahol az ismeretlen Glenn Flear a világ számos élsakkozója előtt nyerte meg – ugyancsak beugróként a viadalt. Ám emlékszem olyanra is, hogy 1979-ben, hol máshol, mint a Mogyoródi úton az akkori 15 éven aluliak bajnokságán is kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az „utcáról” jött be Bana Péter („van, aki e nevet nem ismeri?”) és a komplett akkori ifi élmezőny előtt simán bajnok lett. De éppen említhetnék példát a labdarúgásból is, amúgy az is ugyanolyan sportág, mint a sakk, mindenki – elvileg – jobban ért hozzá, mint a játékosok… Szóval 1992-ben a dán focicsapat is beugrós volt, és aztán – egyre jobb és jobb játékkal végül megnyerték az EB-t. És ha az Olvasónak van energiája, akkor megnézheti a következő linken található idevonatkozó filmet: https://www.imdb.com/title/tt2378830/?ref_=nm_flmg_act_23
Gara Anita – sokszoros bajnoknő – ő lett az ezüstérmes, bánhatja az első fordulós vereséget Zsuzsi ellen, ha szigorúan vesszük azt az induló hátrányt már nem tudta behozni és „csak” ezüstérmes lett.
Terbe Juli lett a bronzérmes, harcos sakkot játszott, két partit is veszített, viszont hármat nyert (igaz, hogy egyet kontumáltan).
Külön figyelemre méltó volt Gaál Zsóka játéka, hármat nyert, háromszor szenvedett vereséget és csak a legutolsó partija lett (drámai) döntetlen.
A többi versenyző is derekasan küzdött, voltak jobb és voltak rosszabb napjaik, szégyenkezni nekik sincs okuk. Meglehet, hogy legközelebb majd éppen ők kerülnek a táblázat élére.
A férfiak mezőnyében sem volt lefutott még a verseny a pénteki játéknap előtt.
Legelőször az Ács Péter – Korpa Bence játszma ért véget, mégpedig világos győzelmével és fényes bajnoki címével! De ne vágjunk az események elébe. Bence élesre töltött, „itt az idő, most vagy soha” – gondolta és bedobta a szickót Péter ellen. Meg is érkezett a 2…d6 lépésre a 3. Fb5+ válasz, ami ha nem is egy B52-es Stratofortress nehézbombázó lépés, azért mégis a B52 kódra hallgat. Érdekes, hogy az utóbbi 15 évben sok ilyen régebben gyengébbnek tartott vari emelkedett főváltozat rangra. Az oka egyszerű, régen így csak a pancserok játszottak, ma meg már a szupersakkozók is meglépik ezeket a korábban gyengébbnek tartott varikat, így azok jelentős mértékben felerősödtek. Az én ifjúkoromban a „fővarikat kell játszani, mert abban van a megnyitási előny (reménye)”, ez volt az alapelv. Nos, kiderült, hogy 2021-ben ez már nem így van és a régi szabály – durván megfogalmazva – nagy baromság, ugyanis azt kell játszanunk, amivel nyerünk, ami jó, vagy amivel meglepjük az ellenfelet, amire van időnk felkészülni. Szóval a küzdőfelek a 17. lépésig az elméletet követték, elképesztő, hogy mennyit fejlődött a sakkozás az utóbbi időben. Bevallom, én magam valahol a 10. lépés táján kerestem volna az újítás lehetőségét, ám kiderült, hogy ebben a ritka variban is „minden” elmélet. Bence a 17…Hxf2 lépéssel újított, ám ez nyilván egy tábla melletti, – megkockáztatom, hogy – hirtelen ötlet volt, amit Péter egyszerűen megdöntött és begyűjtötte a pontot, valamint az ezzel járó bajnoki címet. Bravó!
Másodiknak a Kántor Gergely – Aczél Gergely parti ért véget, ugyancsak nem békés eredménnyel. Gergő a jó öreg 4. Vc2-es nimzót tolta fehérrel, azon belül is a 4…0-0 5.e4-es változatot. A játszma meglehetősen hamar eredeti vágányon haladt, mígnem világos a 10. lépésben elsáncolt hosszúra, sötét számíthatott a véres bosszúra… A kiélezett állásban sötét a gyanútlan 13…Vh5?? lépéssel tisztet (bástyát?) vesztett. Ezt a hátrányt már nem tudta behozni és a 29. lépésben egy sakk-sekkre feladta a partit.
Az Antal Gergely – Berkes Ferenc partiban a Caro-Kann védelem 2.Hf3 5 3. d3-as változata került terítékre. Nemrég néztem egy ilyen megnyitású Szalánczy-Varga Péter partit az idei ajkai rapidbajnokságról, az is remi lett. Nehéz elképzelni, hogy világos ezzel a lépéssorozattal bármilyen problémát is okozzon feketének, viszont azért tagadhatatlanul játszható a cucc. A hosszú partiban Fecó jobban állt, becslésem szerint kb. 5%-kal, de nem többel. Egyébként – a Föld bolygó kialakulásakor – ők ketten hatalmas riválisok voltak a korcsoportos bajnokságokon, a régi őskövület-edzők erre emlékeznek. A pénteki rivalizálás viszont harcos döntetlent eredményezett a 73. lépésben.
A Kozák Ádám – Bánusz Tamás játszmában a Szicíliai védelem Rossolimo -változatát, vagyis a spanyol szicíliait láthattuk. Tudta-e az Olvasó, hogy szegény Rossolimo állítólag egy lépcsőházi lövöldözés során vesztette el az életét? Forrás: Flórián Tibor nemzetközi mester, aki a Sakkszövetség legendás főtitkára volt. És ahogy Flesch János írta róla, tíz nyelven beszélt és 20 nyelven „hallgatott”. A partiban – szerintem – mindkét játékos nyerésre játszott. Végül is a nyerés fizet a legjobban, 3 pontot ér, a remi csak egyet. És mikor, ha nem az utolsó fordulóban tud még az ember fia javítani a versenyhelyzetén? A megnyitásból sötét jó állással jött ki, ám aztán később fehér az a-vonalon szutyorgatta (nincs pont ilyen szó, de majd lesz!) feketét. A 37. lépés magasságában az időzavar zord árnya vetült erre a partira is. Az Olvasó – persze csak akkor, ha lesz az ünnepek alatt ideje – elolvashatná például a „Hogyan gazdálkodjunk időnkkel és életünkkel?” című könyvet… A 40. lépés után úgy tűnt, hogy Ádám behúzza a pontot, le is gombolt egy gyalogot feketéről. Tamás viszont kitűnően küzdött, talán éppen úgy, mint egy megsebzett oroszlán. És noha az úgynevezett Donner-szabály alapján a bástya+futó erősebb kellene, hogy legyen, mint a bástya+huszár, ez most esetünkben pont fordítva volt, hiszen az állás zárt volt, mint Észak-Korea… Ádám még egy gyalogot leszedett, viszont Tamás bátya kunyhóját sem fenyegette nagy veszély, főleg, miután lezabálta a g2-n világos talpponti gyalogját. Utána viszont voltak még izgalmak, világosnak jó nyerőesélyei voltak, ám sötét mindent megtett a vereség elkerülése érdekében. A parti a 80. lépésben lett döntetlen.
Nyolcvan lépés, „szalonremi”! Legalábbis a 95 lépéses Medvegy Zoltán- Prohászka Péter partihoz képest. A Caro-Kann védelem csereváltozatát játszotta Zoli, ám megnyitási előnyhöz nem jutott. Sőt, az úgynevezett minoritas-támadás segítségével sötét kicsi, ám tartós előnyhöz jutott. Prohi, aki eleddig még nem nyert egy partit sem, érezte, hogy eljöhet számára a győzelem napja. Lépést ismételt, mindent megpróbált, ám nem jutott ötről hatra, Zoli jól állta a sarat. Nagyon úgy nézett ki, hogy a parti döntetlen lesz. Mintha talán hallottam is volna, ahogy egy amatőr sakkozó mormogja a fogai között: „mit mondott az öreg tímár, ez a parti nem parti már…”. De Prohászka Péter nagymestert (akinek az édesanyja is igazolt versenysakkozó) keményebb fából faragták, a kevés anyag ellenére is küzdött, játszotta a partit az utolsó csepp véréig. Zoli megunta a nyomorgást és a 70. lépésben elegánsan mincsit áldozott. Tökremi állás jött ki, ám nincs az a tökremi állás, ahol ne lehetne még valami apró trükköt bedobni. És tényleg, Péter legutolsó trükkje bejött, világos, aki 94 lépésen keresztül hárította a veszélyeket, a 95. lépésben egy látszólag jó, ám mégis vesztő lépést tett, és odalett a parti. Prohi nyert, és 8 döntetlen után pluszban végzett.
Ács Péter lett a tehát a bajnok, szívből gratulálok neki, megérdemelt volt az elsősége. A másik dolog meg, hogy ő is csepeli… Viccen kívül viszont tényleg nagy bajban lesz, mert egy ilyen eredmény után – kapitányként – muszáj lesz beválogatnia magát. Életében először lett magyar bajnok a szerény, szimpatikus és – évtizedek óta – a Paks színeiben játszó versenyző. Aki azonban már korábban is sokszor bizonyított, 2002-ben szuperversenyt nyert Polgár Judit, van Wely és Halifman előtt, majd a bledi sakkolimpián az ezüstérmes csapat eredményes pontszerzője volt. A mostani eredményével bebizonyította, hogy 40 év felett is van élet. Küzdőképessége, sakkszeretete mindig is példamutató volt, ezekből most is jelesre vizsgázott.
Kántor Gergely nagymester ezüstérme is teljesen megérdemelt. A már korábban hivatkozott Sakkvilág-interjúban (pár napja jelent meg) – a verseny előtt – szerényen csak annyit mondott az egyetemi tanulmányait folytató tehetséges fiatal sakkozó, hogy a bronzéremmel is elégedett lenne. Nos hát, most bejött az ezüst!
És ha már egyetem, akkor Korpa Bence jön a sorban, ő is egyetemista, és ő szerezte meg a bronzérmet, sőt, néhány órával korábban, ha úgy vesszük, még az aranyért sakkozott. A klubtársamról és egykori tanítványomról (később Héra Imre faragott nagymestert belőle) van szó, bevallom, hogy neki szurkoltam a legjobban. Csendes, ravasz játékos, legtöbbször az apró lépések stratégiáját folytatja, viszont ha lehetősége van rá, kihasználja az állásban rejlő taktikai lehetőségeket is.
A többiek is igazán minőségi sakkot játszottak, ez a verseny azon ritka körmérkőzéses bajnokság volt, ahol minden egyes játékos a nagymesteri címmel rendelkezett. Minden egyes résztvevő megérdemli a gratulációt a kompromisszum nélküli , magas színvonalú játékért. És hát – úgy hiszem – Hetényi Géza, a verseny névadó szponzora is elégedett lehet, aki bizonyára az égi páholyból figyelte a 64 mezős küzdelmeket. Delta ide, omikron oda, úgy érzem, hogy most valami tényleg megmozdult a magyar sakkozásban.
______________________________________________________________
A végén csattan az ostor! – Hölgyek 6. forduló, Férfiak 8. forduló – GM Horváth József beszámolója
Kedves Olvasó, ez most nem a Geodéziai Intézet jelentése, ám – valahogy úgy érzem – megmozdult a föld a Huszti úton! Mindkét csoportban sorra dőlnek el a partik, le a kalappal a mezőny előtt!
A hölgyeknél a 6. fordulót játszották.
Sajnálatos hír, hogy a Terbe Julianna – Lázárné Vajda Szidónia játszma nem jött létre, Szidi egészségügyi okok miatt visszalépésre kényszerült. Ő nem az a játékos, aki egykönnyen feladja, egészen biztosan nyomós ok lehet a háttérben. Számítunk mielőbbi teljes felépülésére és bízunk benne, hogy visszanyeri régi formáját. Azt a szuper játékerőt, amellyel például 2002-ben Bledben az exvilágbajnoknő Zhu Chen-t győzte le, vagy éppen 2003-ben Kosztenyukot a plovdivi ezüstérmes EB-n. De említhetnénk például pompás döntetlenjét Anand ellen a 2016-os gibraltári versenyről, a remivel, ami kicsit „megpuhította” az indiai exvilágbajnokot, hogy aztán Gledura Bendzsi legyőzhesse őt egy szép végjátékban.
A nap nagy rangadója a Gara Anita – Gaál Zsóka parti volt. Zsóka a Caro-Kann védelmet játszotta, amivel Barbi ellen győzött legutóbb. Anita azonban nem hagyta meg azt a lehetőséget, hogy ismét az exf6-os vari jöjjön ki, hanem az agresszív térnyerő 3.e5 változatot játszotta meg. A Pénzügyőr kitűnő sakkozónője nemrég a csapatbajnokin korábbi MTK-s csapatfőnökét, Krizsány László nemzetközi mestert is ezzel a varival győzte le. A mostani parti már az elejétől fogva eredeti mederben zajlott, talán túlságosan is. Zsóka 14…h5 lépése talán érthető volt, ám semmiképpen sem helyeselhető. Állása hamar szétesett, amit Anita könyörtelenül megbüntetett, sötét a 29. lépésben feladta a partit.
Na, ugye mondtam? Az exf6-os vari! A Lakos Nikoletta – Havanecz Bianka játszmában is kijött ez a bizonyos újkeletű, vagy inkább régen elfeledett Caro-Kann alvari. Egyébként ezer éve, amikor még volt Budapest-bajnokság, vagyis 1983-ban (Szabolcsi János volt a győztes) Szilágyi György nemzetközi mester ezzel a varival győzte le sötéttel Perényi Bélát a 6. fordulóban. És hogy miként lehet ilyen adatokat precízen visszakeresni? A forrás Jakobetz László „A budapesti sakkozás rövid története” című kiadvány, amit Lázár András megbízásból készítetett 2010-ben, András akkor a Budapesti Sakkszövetség elnöke volt. Na szóval, a Niki-Bia partiban inkább sötét került ki kedvezőbben a megnyitásból, ám ennek az előnynek a mértéke a tűréshatáron belül volt. Jobban állt, jobban állt Bianka, ám nem tudta ez előnyét győzelemig fokozni. Niki szívós védekezéssel kiharcolta a döntetlent.
A Terbe Zsuzsanna – Mihók-Juhász Barbara partiban Barbi a Benoni-védelmet játszotta meg, szerintem ez nagy megnyitási meglepetés volt. Úgy tűnik, hogy kísértettek ebben a fordulóban a régi Budapest-bajnokságok játszmái. 1982-ben volt egy partim Perényi Béla ellen az 1. fordulóban, nos, az 12 lépésig ugyanígy ment, pont Be1-gyel. Benoni – állítólag – azt jelenti, hogy bánat fia, Mihail Marin írt is ilyen címmel pár éve egy cikket a nyitásról (The Son of Sorrow címmel). Nos ezúttal Barbi a bánat lánya volt, mert Zsuzsi precíz, sőt zseniális stratégiai játékának következtében a sötét állása kipukkadt. Volt egy helyzet, a 22…h5 lépés, amire Zsuzsi csak annyit mondott (a lépésével) – „kontra” és beállt a lovával az f5-pontra…
De ki lesz itt a bajnok(nő), kérem szépen? A táblázatot szemlélve azt látjuk, hogy a két Terbe-lány közé beékelődött Gara Anita. Hármójuk közül valaki bajnok lesz, de hogy ki, azt csak ma délután/este tudjuk meg.
A férfiaknál az 5 partiból 3 eldőlt.
Az Aczél Gergely – Ács Péter partiban Péter volt a sors keze. Hiszen a 7. fordulóban Gergő ugyancsak szerencsésen győzött (mondhatni vesztett állásból) Medvegy Zoli ellen, és a sors keze már másnap visszavette tőle az ajándékot. Péter 5 lépésig szimmetrikusan játszott, ám az első adandó alkalommal megbontotta az egyensúlyt a 6…dxc4 lépéssel. A megnyitásban gyalogot nyert, igaz, hogy Gergőnek sokkal jobb volt a gyalogszerkezete és futópárt kapott. A parti kritikus állása valahol a 20. lépés táján volt, Péter itt tisztet nyert. Gergő jól küzdött, mindent megpróbált, ám Péter az 58. lépésben megnyerte a partit és nagy lépést tett a magyar bajnoki cím megszerzése felé. Amúgy Guiness-rekord lehetne szerintem simán, ha az aktuális szövetségi kapitány nyerné a bajnokságot, ilyen még nem volt! Bárhogyan is van, azért ne igyunk még előre – egy jó kis Guiness-sört – a medve bőrére.
Micsoda parti, Klárikám, micsoda parti! Mondaná Korda Gyuri bátyánk a szokásos pókerközvetítései során. Egyébként vele már volt, hogy pár magyar sakkozó találkozott – a pókerasztal mellett. Na de ez a Bánusz Tamás – Kántor Gergely játszma. Lassú tűz, lassú tűz. Ugyanaz az öt lépéspár jött, mint az Aczél-Ács partiban, itt viszont „Báni” 6.c3-mal játszott. Mintha csak magamat látnám! (Elég nagy baj lenne ez Bánusz Tominak). Hiszen ugyanígy játszottam 2015-ben Wang Hao ellen Pattayán (Thaiföld). Ott bíztam a 6…c5-ös lépésben, amit leütöttem volna. Mondtam is a kínai szupersakkozónak, hogy Carlsen is így verte meg Caruanát (Shakir 2014), mire ő: „tudom, ott voltam, láttam a partit, de ott Carlsen csak remizni akart fehérrel, Caruana erőszakoskodott”. Mindig tanul az ember, főleg, ha 2700-as sakkozókkal van lehetősége elemezni. Na de most Gergő nem lépett 6…c5-öt, hanem 6…a5-tel folytatta. És kérem, itt aztán olyan vasbeton-kőfal állás jött ki, hogy azt még a ZÁÉV is megirigyelhette volna. Megint buktam ezer dollárt. Ismét fogadtam ugyanis magammal, hogy az állás teljesen összezáródik majd, és kitör a béke. Amúgy az ilyen partikat még géppel sem könnyű elemezni. Amit láthattunk, Gergő erőszakosan, vagy talán túl erőszakosan 16…h4 lépett fel a királyszárnyon. Tomi lecsípte a gyalogot, majd bevédte, egy ponton meg sima gyalogfórja volt. Gergő az objektíve vesztett állásban megragadta egyetlen esélyét, és benyomott egy tisztet. Hátha még a kapanyél is elsül, gondolhatta, ám Tamás a királyával átmászott a vezérszárnyra, ahol örök nyugalomra lelt (mármint a király). Sötét – nehéz szívvel – az 53. lépésben adta fel a partit.
A Berkes Ferenc – Kozák Ádám parti 1.d4 d5 2. Hf3 Hf6 3. c3 c6 lépésekkel indult, talán a Vezérgyalog megnyitás nyugdíjas módra elvnevezés illik ide. Fecó nyilván ravasz versenytaktikai megfontolásokból játszott így, a parti súlypontját a közép- és végjátékra kívánta helyezni. Minden a normál, kiegyenlített mederben haladt, ám aztán egyszer csak a 16. lépésben felborult a tábla. Fecó a 17. lépésben gyalogot áldozott, és igen direkt módon rátámadt a hosszú oldalra sáncolt fekete királyra. Innen kezdve a sötét király az egész parti alatt „ szerte nézett, s nem lelé honját a hazában”. Fecónak igen komoly nyerési esélyei voltak, gyalogot is nyert, ám a vezér-huszár tandem megmentette sötétet a vereségtől, a parti a 60. lépésben ért véget döntetlennel.
A Korpa Bence – Medvegy Zoltán játszmában világos 1.g3 lépéssel kezdett. Pontosan úgy, ahogy Korcsnoj Karpov ellen az 1978-as vb-döntő 11. játszmájában. Lassú víz partot mos – gondolta Bence, és számítása fényesen bevált. A megnyitás kezdeti szakaszában Zoli nem állt rosszul sötéttel, ám valahogy idegesítő lehetett számára ez a nem konkrét, feszültséget folyamatosan halasztgató játék.. Bence apró kis lépésekkel haladt a szocializmus útján. Ja nem, elnézést a kedves Olvasótól, ezt Kádár János mondotta mindig így. Szóval Bence az előnybekerülés útján haladt és tényleg – fokról fokra jobban állt. Már a 28. lépésben döntő előnybe került, később minőséget nyert. A partit a 47. lépésben nyerte meg, a végállás vicces, világosnak két vezére volt a sötét két huszár ellen 3-3 gyalog mellett.
A Prohászka Péter – Antal Gergely játszma nem vert nagy hullámokat. Persze tudni kell, hogy Péter és Gergő együtt elemeztek pár éve, meglehet, hogy ma is együtt dolgoznak. De ha nem így lenne, akkor is ritkaság – bármilyen magas szinten is – az, hogy nincs sem egy piros, sem egy kicsit szürke lépés a chessbomb.com közvetített táblán. Ritka, ám előfordul azért. Az Elfogadott vezércselben korai vezércsere történt, és bár világos szemre előnyösebben állt, sötét nem engedte őt a Rubiconon áttörni. A lépésismétléses döntetlent a harmincegyedik húzással pecsételték meg a küzdőfelek.
Már csak egy forduló van hátra, péntek délután a Huszti úton. A csúcsrangadó minden bizonnyal az Ács Péter – Korpa Bence parti lesz. Péter már egy remivel is bajnok. Mer-e Bence sötéttel is nyerésre játszani, vagy megint az Orosz védelem lesz, feltéve, ha a paksi nagymester 1.e4-gyel kezd? Igazából az érmes helyekre többeknek vérmes reményei lehetnek. Vannak már egyéni tippjeim, de attól tartók, hogy megint elbukok 1000 dollárt…
______________________________________________________________
A Huszti úti helyzet fokozódik – GM Horváth József beszámolója
Nem lehetek akkora pancser, sem öntelt, hogy azt higgyem – a játékosok a rövid kis összefoglalók miatt kezdtek el harcosabban játszani. Viszont amit látunk – jön a hajrá, mindenki – nyilván – szeretne javítani a versenyhelyzetén, és a mezőny becsületére legyen mondva, hogy mindenki nagyon odatette magát, és egyre izgalmasabb partikat láthatunk mindkét csoportban. Ha a keddi nap a világos színnel játszóknak kedvezett, akkor a szerdai a fekete sereget vezetőknek. Vagyis Black is OK!
A hölgyeknél kezdjük a beszámolót a Havanecz Bianka – Terbe Julianna partival. A Szláv védelem 3. Hf3 és 4. e3-as változatát játszották a küzdőfelek, az úgynevezett Slow Slav került terítékre. Azon belül is a biztonságos 5. Fd3-as változat. A játszma jó színvonalú volt, hibák igazából nem történtek, a parti egyenlő mederben haladt, és meglehet, hogy világos és sötét érdeke is az volt, hogy ott is maradjon. Egy pillanatra megbomlott az aszimmetria, világosnak lova volt sötét futója ellen. Aztán a játszma egy vegyes nehéztisztvégjátékba ment át, és a béke a 34. lépésben köttetett meg.
Nagy rangadó volt a Lakos Nikoletta – Gara Anita játszma. Rutinos versenyzők csaptak össze, emlékezhetünk, 1552-ben az egri vár hősnői voltak mindketten. De tényleg, az utóbbi néhány évtized számtalan világversenyén küzdöttek mindketten a magyar színekért. Most meg – ilyen az élet – egymás ellen kellett harcolniuk. A Szicíliai védelem klasszikus változatában Niki 6. Fe2-vel építette fel állását, Anita erre 6…e5-tel válaszolt. Ennek bizony a Boleszlavszkij-változat a neve. A kitűnő szovjet (ukrán) sakkozó 1950-ben – Bronsteinnel holtversenyben – épp itt Budapesten nyerte a világbajnokjelöltek versenyét. És milyen az élet, később meg Bronstein épp Boleszlavszkij lányát vette el feleségül. Na de annyit locsogok itt, a végén még a cenzorok kihúzzák a legérdekesebb részeket… A partiban Anita a 14…b5 lépésével póker-üzemmódra kapcsolt, all in, azt mondta! A lépés nem volt jó, vagy mégis? Objektíve nem volt korrekt, ám kizökkentette világost a komfortzónájából. Ezt Niki nem is bánta, mert a vad állásban nagy előnyre tett szert, ám aztán valahogy mégiscsak megfordult az a parti, és Anita került fölénybe. Két könnyűtisztje volt a bástya ellen és a nyerés közelébe jutott. Niki viszont küzdött, harcolt utolsó csepp véréig és bástyájáig, a játszmát a 74. lépésben adta fel. Azok, akik a chessbomb.com weboldalon követték a partit, még láthattak egy 75.Kd4 lépést, ám ez nem történt meg a partiban. Csak azt jelenti, hogy világos feladta, és valahogy benne maradt a rendszerben a sötét nyerését szimbolizáló Kd4-Ke5 királyállás a közvetítés során.
A Lázárné Vajda Szidónia – Terbe Zsuzsanna partiban Szidi a Szláv védelem ellen a 4.Vb3-as elméletkerülő lépést játszotta meg. Persze már az 1. d4 lépése is kisebb meglepetés volt, hiszen ő a nagy sikereit 1.e4-gyel érte el. Zsuzsi érdekes kőfal felépítést választott, majd egy figyelemre méltó 11…Hd6 lépéssel kikényszerítette a 12. c5 lépést, ami után zárt állás alakult ki. Sötét céltudatosabban játszott, jó tervet választott, és fokozatosan fölénybe került. A partit a 38. lépésben nyerte meg matt-támadással.
Érdekesen alakult a Mihók-Juhász Barbara – Gaál Zsóka játszma is. Zsóka a Caro-Kann védelem fővarijának 5…exf6-os változatát játszotta meg. Ez a vari – mitagadás – felfutóban van, még Carlsen is megjátszotta (vesztett is benne a nyáron Duda ellen) és a legfrissebb Caro-Kann védelemről szóló könyv (a Schandorff-könyv, vagy ahogy régen a Maróczy-suliban mondtuk, a „Sanyi-könyv”) is ezt javasolja sötéttel. Barbi rövidre sáncolt, és a merész sötét h-gyalogot legombolta, gyalogfór fehérrel. Sötét viszont az e-vonalon felvonultatta az összes nehéztisztjét, és azokat onnan egyszerűen nem lehetett kiűzni. Az ideiglenesen ott állomásozó fekete nehéztisztek örökre ott maradtak! Amikor pedig Barbi 27. Bde1 lépésével megpróbálkozott a bástyák cseréjével, bekövetkezett a taktikai csapás 27…Hxf4-gyel. A kombi végeredménye minőségelőnyös nyert állás volt sötétnek, a mezőny legfiatalabb résztvevője ezt biztos kézzel vitte győzelemre.
A mezőnyt Terbe Zsuzsanna vezeti, egyedül ő a veretlen a hölgyek között, őt Gara Anita és Gaál Zsóka követi a táblázatban. A csütörtöki napon Gara Anita – Gaál Zsóka parti lesz, óriási rangadó, úgyhogy hölgyeim és uraim, kérem, tegyék meg tétjeiket!
A férfiak mezőnyében három parti döntetlennel ért véget, két parti eldőlt.
Az Ács Péter – Bánusz Tamás játszmában az 1.e4 e5-ös kezdő lépéspárra tippeltem, ez a tippem se jött be…Tamás 1…c5-tel játszott, meglehet, hogy régi kedvenc fegyverét, a Szvesnyikov-változatot akarta megjátszani? Péter ebből nem kért és ő is saját régi kedvenc fegyverét, a c3-as szickót vette elő. A szokott megnyitólépések után olyan – kölcsönösen – vasbeton állás alakult ki, hogy azt bizony Fekete László (az egykori legerősebb magyar ember) sem tudta volna onnan kimozdítani. Egyébként nemrég önvizsgálatot tartottam és beláttam, nem helyes Tamásról úgy írni, hogy nyeretlen. Mondjuk inkább azt, hogy stabil. De tényleg! És még van vissza két forduló, ha dob még két hárompontos kosarat (a győzelemért három pontot kap a játékos), adott esetben a versenyt is megnyerheti.
Az Antal Gergely – Korpa Bence partiban az Orosz védelem volt kint az asztalon. Erre lett volna egy erős tippem. Azt tudja az Olvasó, hogy annak idején Barcza nagymester is belefutott egy megbeszélt remibe és Flesch János (akivel nagyon rosszban voltak, még pör is lett a dologból), aki megneszelte a dolgot, sőt, a megbeszélt játszma lépéseit is tudta, a nézők között – akárcsak egy opera rövid összefoglalóját – elkezdte osztogatni a partit. Ahogy ő mondta, így legalább a nézők tudták, hogy mire számíthatnak! Esetünkben csak az Orosz védelem volt a biztos és ahogy Carlsennek, Gergőnek sem sikerült megdöntenie ezt a felépítést. Egyébként 2019-ben, amikor még Almási Zoli is játszott, sőt, meg is nyerte a bajnokságot (III. Hetényi Géza emlékverseny), ő is nehézségekbe ütközött az „orosz” ellen, noha a legutolsó partiban mégiscsak nyert Bánusz Tamás ellen. A mostani partiban Gergő állása tetszetősebb volt, ám Bence meghiúsított minden próbálkozást, és a parti a 30. lépésben egy egyenlő végjátékban döntetlen lett.
A Kántor Gergely – Kozák Ádám játszmában Vezérindiai védelem volt a téma. Annak is a stabil 4.g3-as változata. Világos szépen építgette, szépítgette állását, és kicsit talán kedvezőbb helyzetbe jutott. A parti kritikus állása valahol a 15.-16. lépés táján volt, Ádám beáldozta a b6-gyalogot. Gondolhatta, hogy Gergő ezt úgysem üti le. Hát leütötte! És vezérfogás éppen nem volt, kompenzáció igen, ám nem elegendő. A legérdekesebb a partiban a világos vezér parádéja volt, a tábla legkülönbözőbb pontjain bukkant fel, sorra kikerülve a rá leselkedő csapdákat. A pattanásig feszült helyzetben mindkét játékos időzavarba került, volt olyan, hogy sötétnek fél perce, világosnak 3 perce volt a bonyolult állásban. Világos aztán tisztet nyert, és sötét a 36. lépésben feladta a partit. Egyébként meg kijött a lap, a legfrissebb Sakkvilág, és a Kántor Gergely-interjú a 40. oldalon olvasható. Egy sajnálatos névelírás miatt a tartalomjegyzékben az interjú készítőjeként Szijártó Attila van feltüntetve, pedig én voltam a kérdező fél. Hej, ha Szijártó lehetnék, akár egy, vagy inkább két j-vel! Nos, akkor most talán bejelenthetném, hogy szabad már utaznunk a Seychelles-szigetekre. Hurrá!
A Medvegy Zoltán – Aczél Gergely partiban 1. c4 e6 2. Hc3 b6 lépésekkel az Angol védelem jött ki. Sötét el akarta kerülni az elméleti főváltozatokat, ezzel nem is volt baj. Zoli viszont remekül játszott, kitűnően építette fel az állását, és nyilvánvaló stratégiai fölényben volt. Futópárhoz és nyert álláshoz jutott. És amikor a nyerő helyzetben a legerősebbnek tűnő lépést tette, kiderült, hogy az pont veszít. A szemfüles Aczél Gergő ki is használta a hibát és tisztet nyert, ezzel megfordította a partit, és ő nyert. Ez a sakkozás keserű, vagy tanulságos igazsága. Például egy focimeccsen, ha vezetünk 5:0-ra, majd kapunk két gólt, hát biza’, akkor is nyerünk. Ám ha sakkban van – teszem azt +5-ös előnyünk, hibázunk egy nagyot, simán mattot kaphatunk. Ez történt itt is. Sötét a nyeréssel pluszba lendült, hiszen eddig a korábbi hat játszmája mind döntetlennel ért véget.
Nagy érdeklődés övezte a Prohászka Péter – Berkes Ferenc játszmát. Ugyanis az adatbázisok szerint legalábbis Prohi jó „kuncsaftja” volt eddig Fecónak. 2009-ben Szegeden, 2012-ben Hévízen és 2015-ben Zalakaroson győzött az erősebb sakkozó. Igaz, hogy Pesten még nem játszottak. Megint a 1.Hf3 d5 2.e3-as változat jött ki és ez a kezdés valahogy ismét egy Vezérindiai támadás címkéjű megnyitásba torkollt. Fecó bevállalta az izolált gyalogot d5-ön és – akárcsak Kobenc ellen (Kobenc = Korpa Bence, annak idején a Maróczy-iskolában hívtuk így) – most is d5-d4 lépéssel szabadult meg az elvi gyengeségtől. Sötét futópárhoz is jutott, úgy tűnhetett, hogy jó kis nyúzós Fecó-végjáték lesz majd. Prohi azonban minden veszélyt hárított, és a végén egy teljesen remi azonos színű futóvégjátékban lett a parti döntetlen a 33. lépésben.
És hogy ki lesz a 2021-es esztendő magyar férfi bajnoka? Ezt még nem tudjuk, csak azt, hogy Ács Péter szövkap és Kántor Gergő állnak a táblázat élén holtversenyben, ám a nyakukban liheg az Antal Gergő, Korpa Bence, Aczél Gergő trió. Ne feledjük, csütörtökön játék, pénteken játék, az utolsó forduló!
______________________________________________________________
Világos, vagy nem? –GM Horváth József beszámolója
A keddi játéknapon is öldöklő sakkcsatákat láthattunk a magyar bajnokságon mindkét csoportban. A hölgyeknél az összes parti eldőlt, mindenhol a világos nyert!
A Gaál Zsóka – Lázárné Vajda Szidónia partiban Zsóka a szokott 1. Hf3 és 2. g3 felépítést játszotta. És ahogy korábban is, a g4-futót egy h2-h3 lépéssel kérdezte meg, majd a Fxf3 lépés után futópárra tett szert. Beszorította rutinos ellenfelét, lépésről lépésre fokozta előnyét, majd többször is sakk-sekk motívumokkal fenyegetett. Először egy, majd még egy gyalogot nyert és – bár Szidi kitűnő küzdőjátékos és a végjátékokban is erős – a két gyalog hátrányos lóvégjátékot már nem tudta megnyerni. Rájöttem valamire, gondolkodjunk el csak rajta. Lehetséges, hogy Zsóka példaképe Barcza Gedeon nagymester volna? Egyfelől 1. Hf3-mal és 2. g3-mal kezd. Másfelől meg – ahogy Gida bácsi mondta annak idején – „ a sakkjáték végső célja nem a mattadás, hanem a huszárvégjáték!”
A Gara Anita – Mihók-Juhász Barbara játszma éles megnyitást hozott. A Tajmanov-Paulsen változatban nem volt kecmec, Anita 7.g4 lépése után arra gondoltam, hogy ez vagy egy gyilkos, vagy egy öngyilkos támadás bevezető lépése. Ebben a partiban már az új Gara Anitát láthattuk, vagyis a régit. Hm, attól függ, honnan nézzük. Újat, ha a verseny rajtjára pillantunk és a régit, ha az egész pályafutását nézzük. A parti kritikus állása a 20. lépés táján volt, itt számos nyugis vezérsasszé állt Anita előtt (20. Vg2, 20. Vf2 és 20. Ve1), ám ő egy bombaszitkus 20. Hxe6 lépést játszott, ami elegáns volt és jó. Nagyszerűen küzdött viszont Barbi és volt olyan szakasza a végjátéknap, amikor hátránya jelentős részét ledogozta. Érdekes módon mindkét hölgy új vezért vett fel a 43. lépésben, ám világos matt-támadással, sőt, nyílt színi mattal győzött.
A Terbe Julianna – Lakos Nikoletta partiban ravasz lépéscserék után a Katalán megnyitás éles változata jött létre. Világos – a nagykönyv szerint – gyalogot áldozott c4-en, ám sötét ezt könnyen visszaadta, ami után maradt a „tört vér – fekete folt”. Vagyis sötét centrumhátrányáért nem volt anyagi előny. Juli erős stratégiai lépéseket tett. A szülinapos Niki, akinek játéka már-már botvinniki, a huszárjával bejárta a táblát. Bonyolult huszármanőverek után a paci végül d5-re került. Nesze neked katalán futó tűzereje, Juli – helyesen – abban a pillanatban levágta a megfáradt állatot és a királyszárnyon hatalmas túlsúlyhoz jutott. Nikinek sem volt szerencséje, mert bármennyire is jól harcolt, Juli erős lépések sorozatával fokozta előnyét és végül a vegyes nehéztisztvégjátékban megszerezte a győzelmet.
A Terbe Zsuzsanna – Havanecz Bianka játszmában Elfogadott vezércsel volt a menü. Világos a megnyitásbl kicsivel talán előnyösebb állással került ki. Amúgy ez Elfogadott vezércsel ravasz megnyitás, a nagy magyar sakkozók ebben „szokták” elpüfölni a világbajnokokat. Gunsberg Izidor bátyánk is így nyert Steinitz ellen (New York, vb-döntő 5. játszma) és Portisch Lajos is ebben a nyitásban kalapálta el Petroszjant (Zagreb, 1965). Illetve Short is ezzel a nyitással volt eredményes Karpov ellen az 1992-es meccsükön. De mi történt a Zsuzsi-Bianka partiban? Bianka erőteljes lépések sorozatával átvette az irányítást és elhatározta, hogy „tiszta szívvel betörök, ha kell embert is ölök”. Döntő előnybe került, már-már úgy nézett ki, hogy simán megnyeri a partit, aztán az időzavarban megtörtént a dráma, még meglépte a 37…Fe3 lépést, ám közben túllépte a gondolkodási időt. Ez nyilván sötét számára tragikus, világos számára pedig örömteli fordulat volt. Viszont ha netán a kedves Olvasó is játszik versenypartit, gondoljon a bölcs kínai mondásra: „Mit mondott az öreg autófényező? A sakkban az idő egy nagyon fontos tényező!”
A lányok mezőnyében – meglepetésre – Terbe Zsuzsanna áll az élen 3 fordulóval a befejezés előtt.
Az Aczél Gergely – Antal Gergely összecsapás 1. d4 Hf6 2. c4 g6 3. f3 lépésekkel indult. A lépést még a pleisztocén korban Aljechin vezette be, majd jóval később Anand győzte le vele Gelfandot a 2012-es moszkvai vb-n. A Kárpát-medencében pedig Varga Zoltán nagymester játssza eredményesen. Emlékszem, hogy 1995-ben Székelyudvarhelyen (románul Odorheiu Secuiesc) a zónaversenyen szép, egységes partiban győzte le benne Jansát. Antal Gergő a Koronias-könyv alapján játszott, a 3…Hc6-os varit szedte elő. Világos térelőnyhöz jutott, sötét viszont egy baromira erős e5-huszártámaszponthoz. A késhegyre menő küzdelem a 41. lépésben ért véget döntetlennel.
A Bánusz Tamás – Medvegy Zoltán partiban a Kettős fianchetto volt a megnyitás hivatalos neve. Zoli sem veszíthet el minden partit és Tamás sem nyerhet állandóan De azért legyünk tárgyszerűbbek. Világos szerkezeti előnyhöz jutott, szétroncsolta a sötét gyalogállást a királyszárnyon. Viszont fekete – a hátrányosabb állásban – jól küzdött, és beleevezett egy nehéztisztvégjátékba, amit végül simán kiremizett. Böcsülettel léptek még a nagymesterek a nyilvánvalóan remi toronyvégjátékban, a parti a 43. lépésben lett döntetlen.
A Berkes Ferenc – Kántor Gergely játszma kulcsfontosságú volt az élcsoport szempontjából. Az Olasz megnyitás 1.e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fc4 Hf6 lépései után Fecó a nyugis 4. d3-as lépést tette (Giuco Piano), a parti kisebb-nagyobb mértékben a Nepomnyjascsij-Carlsen meccs 11. játszmájára emlékeztetett. A paksi nagymester gyalogot nyert, ám a létrejött bástyavégjátékban Gergő egyszerű, ám hatásos lépésekkel kiharcolta a döntetlent.
A Korpa Bence – Prohászka Péter partiban világos ezúttal is egy nyugodt, óvatos, ám nem veszélytelen megnyitással rukkolt ki, hivatalosan Angol megnyitás címke alá sorolnánk be. A középjátékállás engem kísértetiesen emlékeztetett egy ősrégi Ribli-Korcsnoj partira (Barcelona 1989). A játszma egyik kritikus állása a 21.d4 lépés után állt elő. Itt Prohi felettébb érdekes gyalogáldozatra szánta el magát és b4-en bevédett szabadgyalogjában bízott. Izgalmas, küzdelmes állás jött létre, a végjátékban Bence tisztet kellett, hogy áldozzon két gyalogért, így alakult ki egy három gyalogfóros állás, ahol sötétnek meg tiszt fórja volt cserébe. A végjáték még további precíz elemzést igényel, ám azt sejtem, hogy a 39. lépésben Bencének lett volna jobb folytatása, ami komolyabb nyerési esélyekhez juttatta volna. Végül a parti az 54. lépésben lett döntetlen.
A legnagyobb hőfokú küzdelmet a Kozák Ádám – Ács Péter összecsapás hozta. Egy fiatal válogatott-jelölt és a rutinos róka, aki szövetségi kapitány, ők küzdöttek meg a férfiak mezőnyének egyetlen eldőlt játszmájában. A Szicíliai védelemben Ádám az óvatosabb 3. Fb5+ lépéssel folytatta. A megnyitás bonyolult Najdorf-változat jellegű középjátékot hozott, ahol úgy tűnt, hogy Péter átveszi a kezdeményezést. Ádám ötletesen hárított és a végén egy objektíve talán egyenlő, ám sötéttel azért könnyebben játszható állás jött ki. A bástyavégjátékban történt talán egy-egy pontatlanság, ám a végén – a csökkent anyag ellenére – sötét fölénybe került. A veszélyes sötét b-gyalogért Ádámnak bástyát kellett áldoznia, miközben az ő g-szabadgyalogja hátul volt.
Ezzel a győzelemmel Ács Péter az élre vágott és ha továbbra is ilyen jól játszik, akkor majd elmondhatja: így játsztok ti és így játszok én! – kiforgatva kicsit Karinthy Frigyes szavait.
______________________________________________________________
Hétvége – ledolgozós szombat – GM Horváth József beszámolója
Igazából volt is forduló, meg nem is a hétvége első napján, szombaton a IV: Hetényi Géza emlékversenyen. Ugyanis az első fordulóból elmaradt játszmát, az Antal Gergely-Medvegy Zoltán összecsapást ezen a szombati munkanapon játszották le.
A Francia védelem 3. Hd2-es változata valahogy nagyon népszerű Magyarországon, nem is véletlenül, mert jó kis vari ez. Ezer éve már annak, amikor Almási Zoli a Sakkszövetségben – a Maróczy Sakkiskola növendékei számára – bemutatta a híres Almási – Radjabov játszmát, amit a rá jellemző finom, stratégiai stílusban nyert meg. Ott akkor a 3… c5-ös változat volt a téma, most viszont Zoli feketével a 3…Fe7-es varit tolta. Érdekes módon a parti már nagyon hamar letért a fő megnyitási ösvényekről. Zoli 7…b6 lépése nemcsak gyalogáldozat, hanem egyben megnyitási újítás is volt. De hová tűnt Damon Hill? Jaj, dehogy, az más tészta. De hová tűnt sötét kompenzációja? Világos egészségeseket lépett, szépen kifejlődött és megőrizte gyalogelőnyét. A partit végül a 33. lépésben nyerte meg.
A férfiak versenyében Kántor Gergely áll az élen. A legharcosabb játékot (két győzelem, két vereség) eddig Antal Gergely mutatta be. Nagyon nagy holtverseny alakult ki a „remikirály” címért, itt 4 partiból 4 döntetlennel áll Bánusz Tamás, Korpa Bence, Prohászka Péter és Aczél Gergely. De hát messze még a verseny vége, bárki feltámadhat. Egyébként érdekesség, hogy a 2005-ös magyar bajnokságon Kazincbarcikán Ruck Róbert nagymester 9-ből 9 döntetlennel (és jó Berger-Sonneborn értékeléssel) a bronzérmet szerezte meg. Itt azonban nem éri meg a döntetlenekre apellálni, mivel az idei magyar bajnokságon a győzelem 3, a döntetlen csupán 1 pontot ér.
Hétfőn a férfiak újabb kört játszanak majd – mivel ők tízen vannak – keddtől a hölgyek is csatlakoznak. A 3. fordulóból elmaradt Terbe Julianna – Gara Anita partit hétfőn játsszák le.
______________________________________________________________
A harmadik forduló – GM Horváth József beszámolója
Jó kis partikat láthattunk a csütörtöki fordulóban, szerencsénkre a játékosok nem mondtak csütörtököt. Tartsuk a hagyományainkat és kezdjük ismét a hölgyek csoportjával a beszámolót.
Ezúttal csak 3 játszmát közvetített a rendszer, de miért? A Terbe Julianna – Gara Anita összecsapást később játsszák le, egészen pontosan a hétfői napon.
A Havanecz Bianka – Gaál Zsóka partiban sötét az Elfogadott vezércselt játszotta, azon belül is a 1. d4 d5 2. c4 dxc4 3. e4 b5 változatot. Hm. Érdekes dolog ez a 3…b5, Kramnyik is meglépte a számítógép ellen (Comp Deep Blue – Kramnyik, 2006) , jobban is állt benne, majd egylépéses mattot kapott h7-en. 2008-ban egy aschachi versenyen én magam is megjátszottam sötéttel Schengelia ellen. Ezek a régi huncut sakkiskolás tanítványok, mindig kitaláltak valami szójátékot, így a kitűnő (grúz-) osztrák nagymestert csak „Seggelilának” kezdték becézni…A hölgyek partijában Zsóka a gyanús hírű, ám nem biztos, hogy rossz változattal elég simán kiegyenlített. Igaz viszont, hogy Bianka az e5-gyalogjával erős előőrsöt épített ki és talán egy kis nyomása mindig volt. Viszont Zsóka egy bizonyos 22…f6 lépéssel robbantott, majd még 25…g5-öt is lépett, ez a terv kissé kalandosnak, vagy keményebben fogalmazva önsorsrontónak bizonyult. Bianka ezek után meggyőzően gyűjtötte be a pontot. A mezőnyből eddig Zsóka az egyetlen sakkozó, akinek mind a három játszmája eldőlt.
A Lakos Nikoletta – Terbe Zsuzsanna játszmában az érdekes 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fe2 kezdőlépések történtek. Hivatalos nevén Magyar támadás, ám nyugodtan mondhatjuk Philidor-támadásnak is. Ezer éve Csom István nagymester játszott így néhány partiban és nem is eredménytelenül. A látszólag békés kezdőlépések után a parti azonban megvadult és hirtelen minden lógni kezdett. Az éles állásban – úgy tűnik – , hogy mindkét játékos léphetett volna erősebbeket. A parti kritikus állása 22 lépéspár után alakult ki. Ekkor Niki leüthette volna az „ingyen” tisztet, ám nem szándékozott vállalni az ezzel járó veszélyeket és inkább a békés folytatást választotta. A békeszerződést a 29. lépésben kötötték meg a hölgyek.
A Lázárné Vajda Szidónia – Mihók-Juhász Barbara partiban a 1.d4 Hf6 2. Fg5-ös változat, vagyis a Trompowski került bevetésre. Vannak játékosok, akik üzemszerűen játsszák ezt a varit, gondolom, hogy Szidi meglepetésnek szánta. A partit nézve annyira nem jött jól be a meglepetés, sötét egészéges lépéseket tett és huszárjával ide-oda ugrált a táblán, bosszantva ezzel világost. Hiszen a térelőny sötét oldalán volt és még a g-vonal feletti uralmat is megszerezte egy szokásosnak mondható 3.Fxf6 gxf6 lépéspár után. Az elég rossz, ám nem teljesen vesztő állásban Szidi nagyon rosszat lépett és a 27. lépésben a játszma feladására kényszerült.
A bevezetőben említett parti lejátszása után lesz teljesebb a kép, annyit azonban már most is lehet látni, hogy két mínusza senkinek nincs, viszont két plusza sem. Úgyhogy még bármi lehet és annak az ellenkezője is.
Nézzük a férfiak mezőnyét! Itt mind az öt játszmát lejátszották, ebből egy dőlt el.
Az Aczél Gergely – Berkes Ferenc partiban a Nimzoindiai védelem alakult ki, tudja az Olvasó, ezt még az 1900-as elején a dél-amerikai nimzoindiánok kezdték el játszani. Már dörzsöltem is a kezemet (szememet, számítógépemet), hogy na, ismét kijön az 1. fordulóban látott Aczél-változat (az e3-Fd2-es izé), ám Gergő ezt most nem dobta be. Valószínűleg tarthatott Fecó közismerten hatékony felkészülésétől. Helyette a 30-as éveket idéző 4.Vb3-as felépítést láthattuk, ami – véleményem szerint – majdnem olyan, mint a 4.Vc2-es úgynevezett Capablanca-változat, csak picit rosszabb. A megnyitásból sötét jó állással jött ki, kisebb előnybe is került, ám világos szívós védekezéssel jól hárította a fenyegetéseket. A parti a 45. lépésben ért véget döntetlennel.
A forduló nagy partija az Antal Gergely – Kántor Gergely játszma volt. Az Olasz megnyitás 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fc4 Hf6 lépései után világos 4. Hg5-tel kóstolgatta ellenfelét. A 2020-as Wijk aan Zee-i verseny Van Foreest Jorden – Carlsen partiban a világbajnok majdnem megütötte a bokáját ezzel a változattal. Írnám, hogy Gergő ennél jobban játszott, de hát itt (majdnem) mindenkit Gergőnek hívnak! Szóval sötét a 11…f5 lépéssel eltért a fentebb említett varitól és sorozatos nagyon erős lépésekkel átvette a kezdeményezést és letámadta ellenfelét. Tisztet nyert, amit a végjátékban érvényesített. Eddig a verseny legérdekesebb partija, ám Antal Gergő nyilván nem lehet lelkes emiatt, hiszen 2-ből nulla ponttal jelenleg az utolsó helyen áll. Viszont vagy egy elmaradt partija (Medvegy Zoli ellen), amit majd szombaton játszanak le. Hoppá, vigyázzon az Olvasó, december 11-én valamiféle „ledolgozós” munkanap lesz szombaton, engem ilyenkor szoktak megbüntetni gyanútlan hétvégi parkolás miatt.
A Korpa Bence – Bánusz Tamás partiban a Négyes huszárjáték volt a menü, világos ezzel egyrészt az elméletet kívánta elkerülni, másrészt valószínűleg nem voltak vehemens szándékai a partiban. Sötét eltért a teljes szimmetriától a 4. lépésben 4…Fc5-tel és eléggé megkavarodott állás jött létre, noha a gyalogszerkezet alapján egálnak tűnt az állás. Sötét a kissé vadas 18…Vb6 lépésével felégetett bizonyos hidakat maga mögött (és előtt), a királyszárnyi gyalogszerkezete a 19. Fxf6 gxf6 lépések után eléggé rongy lett. Viszont azért a futópár mindig ott van az ilyen esetekben sötét oldalán és a parti a 32. lépésben döntetlennel ért véget egy azonos színű futóvégjátékban.
A Medvegy Zoltán – Ács Péter játszma meglehetősen enyhe mértékben volt fergeteges. A 1. d4 d5 2. c4 c6 3. Hc3 Hf6 4. Vc2-es lépéssorrend megnyitási ravaszkodásnak tűnik. Péter 4…c5 lépésével kiegyenlített, majd egy teljesen szimmetrikus gyalogállás jött létre. És amikor sötét 18…Ha5-tel a vezérszárnyon indított (volna) akciót, világos 19. He5-tel beterpeszkedett a centrumba. Így viszont kezdetét vette egy úgynevezett huszártangó és a partit már senki sem állíthatta meg a lépésismétlés felé vezető úton, a 21. lépésben tört ki a béke.
Érdekes megnyitólépésekkel indult a Prohászka Péter – Kozák Ádám parti. Péter, az „amerikás magyar” (nemrégiben hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban, tanult) 1. d4 Hf6 3. Hf3 d5 után 3. c3-mal rontott ellenfelére, majd még az 5. h4 lépéssel is megfűszerezte a játszmát. Ritka érdekes bonyodalmak támadtak, világos elvesztett, na jó, inkább beáldozott pár gyalogot és az a-gyalogjában bízott. A nagyon bonyolult parti végállásában is gyalogfórja van sötétnek, ám az esélyek kiegyenlítődtek, a parti döntetlen lett a 30. lépésben.
Pénteken játsszák a Huszti úton, a IV. Hetényi Géza emlékversenyen a 4. játszmát, utána az 5. fordulóra hétfőn, ám kivételesen 15 órakor ( a szokáso 14 órás kezdés helyett) kerül sor.
______________________________________________________________
Második forduló – GM Horváth József beszámolója
A második játéknap is színes, érdekes partikat hozott a Huszti úton a IV. Hetényi Géza emlékversenyen. Sőt, még a dubaji világbajnokság 10. játszmájánál is érdekesebbek voltak a magyar bajnokság játszmái. Ám ezúttal ez nem volt nagy kunszt, mert a „dubajozás” a Carlsen-Nepomnyascsij meccsen egy unalmas döntetlent eredményezett, ahol igazából nem történt semmi.
Kezdjük ismét a hölgyek játszmáinak áttekintésével ezt a kis beszámolót. A négy játszmából ezúttal egy parti hozott döntést, a Gaál Zsóka – Lakos Nikoletta összecsapás. Világos a Réti megnyitásban a 4. lépéssel (4.h3) megkérdezte a sötét g4-futót, Niki lecserélte az f3-huszárért. Egyébként –személy szerint – mindig nagyon örülök annak, amikor valaki visszatér a sakkozáshoz, Lakos Nikinél is ezt láthatjuk. Cseperednek, cseperednek a gyermekei, így ismét van ideje sakkozni, ami örömhír. Amúgy meg aki igazán szeret sakkozni, az talán visszavonul egy-két évre, szélsőséges esetben talán egy évtizedre is, ám aztán ismét elkezd versenyezni. Régi sztori, öcsém mesélte, hogy annak idején Rukavina (régi jugoszláv) nagymester, aki 1973-ban egy időzavaros partiban még Korcsnojt is legyőzte a leningrádi zónaközi döntőben, szóval ez a kiváló játékos eltűnt vagy jó 20 évre és nem játszott. Tesóm (Horváth Csaba nagymester) megkérdezte őt az egyik horvát csébé során, hogy miért nem játszott ennyi ideig. A válasz ez volt: „Szerelmes voltam”. Ez talán érthető, de 20 évig? Ejnye no, ha ez így megy tovább, nem lesz ebből beszámoló. Szóval Zsóka és Niki partija stratégiai mederben haladt, világos (még le nem ütött) huszárja ott cepedlizett a d4-f5, majd ismét a d4 mezőn, mígnem Niki leütötte a gebét és így aztán egy futópár a huszárpár elleni állás jött ki. Az állás viszont egyre nyílt, ami a futópáros Zsókának kedvezett. Gyalogelőnyt szerzett, majd előnyét előbb egy gyalogfóros, majjd pedig egy két gyalogfóros bástyavégjátékban érvényesítette.
A Gara Anita – Lázárné Vajda Szidónia parti megnyitása a Négyes huszárjáték volt. Mielőtt egy pár szóban leírnánk a történéseket, meg kell említenünk, hogy a magyar sakkozás mindig is eléggé belterjes volt, már ami az élsakkot érinti. Ahogy én látom (egyáltalán nem biztos, hogy igazam van), van idehaza rengeteg elég jó, vagy inkább nagyon jó játékos, kis ország vagyunk és az emberek (asszonyok) egymás ellen már gyakran a huszadik, vagy inkább az ötvenedeik partijukat játsszák. Nehéz ilyenkor minden egyes meccsre az embernek felszívnia magát, főleg úgy, ha a versenyzők – adott esetben – barátok, barátnők, vagy éppen ezer éve a válogatottban együtt sakkoznak. Én személy szerint a külföldi versenyekben azt szeret(t)em, hogy vadidegen, új arcokkal lehet(ett) sakkozni mindenféle érzelmi kötöttségek nélkül. Na, visszatérve a partira, ez a játszma nem lépte át a kiegyenlítés határait. Egy pillanatban úgy tűnt, hogy Anita minőséget nyer a 19.Fb4 lépéssel, ám Szidi odadobott egy gyalogot és utána megtámadta Anita bástyáját. A békekötés a 33. lépésben történt meg.
Kereken kétszer annyi lépés történt a Mihók-Juhász Barbara – Havanecz Bianka játszmában. A megnyitás a Szicíliai védelem Najdorf-változata volt. Egyszer az egyik nemzetközi mester tanítványom azt mondta : „minden kis indiai gyerek Najdorfot játszik”. Ejnye, micsoda felületes általánosítás, mondtam magamban, aztán megnézem gyakran az FS-partikat és lám, tényleg igaz. Amúgy ez érdekes kérdés, hogy jogos-e a varit Najdorfról elnevezni. Mindenki így hívja már, tehát igen. Ugyanakkor – tényszerűen – igaz, hogy nem rendszeresen Szabó László nagymester előbb lépte meg a varit (az adatbázisok szerint), mint lengyel-argentin kollégája. Amúgy pedig ha van ideje az Olvasónak, érdemes elolvasnia a Najdorf x Najdorf című életrajzi ihletésű könyvet, amit Najdorf lánya, Liliana írt. Még egy izé az elnevezésről. A régi Panov-Esztrin megnyitási alapkönyvben nem volt szabad egy változatot nyugati sakkozóról elnevezni, így ott a vari a „modern változat” elnevezést kapta, ám ez a címke végül nem gyökeresedett meg. A mi mostani partinkban a Najdorf kisebb-nagyobb mértékben Dragodorffá vált ( a sárkány és a Najdorf keveréke), hiszen Bianka h7-h5-tel játszott. Világos előnyben volt a 20. lépésben, aztán átbillent a parti és a számítógép szerint mínusz hat volt az értékelés néhány helyen. Decemberben a mínusz hat simán lehet persze. Ám sötét előnye elillant és világos szívós védekezése nyomán egy sima egy szál futó a király elleni állás alakult ki, így lett a parti döntetlen.
A Terbe Zsuzsanna – Terbe Julianna partiban az ikerlányok csaptak össze. Juli az idősebb, talán egy pár perccel, bár nem tudom, hogy illik-e ezt itt most megemlítenem. Portisch Lajos nyilatkozta a Timman elleni meccse kapcsán egy újságírói kérdésre, hogy „ne beszéljünk az időről a hölgyek jelenlétében”. Na de talán elnézi most az Olvasó nekem ezt az uidvariatlanságot. A nem éppen totógyilkos meccsen a Szláv védelem alakult ki a 1. d4 d5 2.c4 c6 lépések után. Biztos az, hogy tudjuk, ki javasolta az elsők között a 2…c6 lépést? Nagy meglepetéssel olvastam pár éve, hogy Steinitz volt az! Ő mondta, hogy a 2…c6 lépés elég jó feketével. Ez az értékelés akkor kb. 150 éve nem változott. Zsuzsi a csereváltozattal „lepte meg” tesóját. Különben a parti szerintem jó darabig egy Kramnyik-Anand bonni vb-meccs 1. játszmája nyomán haladt – kiegyenlített mederben. A kialakult ellenkező színű futóvégjáték úgy sejtem, hogy nem okozott testvéri ellentéteket, a parti a bűvös 31. lépésben lett döntetlen.
A férfiak mezőnyében is jó partikat hozott a szerda.
Az egyetlen eldőlt parti az Ács Péter – Antal Gergely párharc volt. A Szíciliai védelem scheweningeni változatában szövetségi kapitányunk a 6.g4-es Keresz-támadást játszotta. Világos az elméleti variban gyalogot áldozott, amiért eléggé kellemetlen, hosszú távú nyomást kapott cserébe. Ráadásul Péter erős távoli szabadgyaloghoz jutott a5-ön. Gergő szívósan védekezett a hátrányos állásban és a bástyavégjátékban úgy nézett ki, hogy kitartja a gyaloghátrányos pozíciót. Ám ez nem sikerült, Péter a 85. lépésben – egy utolsó pattcsapdát kikerülve – megnyerte a partit.
A Bánusz Tamás – Aczél Gergely játszmában eredtei megnyitás – 1.Hf3 Hf6 2. g3 b5 – alakult ki. Meglehet, hogy Gergő így akarta „Báni” megnyitási felkészülését semlegesíteni? Tamás egyébként nem is olyan régen még Vachier-Lagrave szekundánsa volt, ha szabad pletykálkodnom. Szóval a partiban érdekes rejtett kis csaták voltak, apróbb feszültségek, ám a kölcsönösen indokolt cserék után egy sima kiegyenlített állás alakult ki, a béke a 32. lépésben tört ki – lépésismétléssel.
A Berkes Ferenc – Medvegy Zoltán partiban Fecó 1. e4-gyel kezdett, ami számomra kis meglepetés volt. Bár a mai versenysakkban a nagyon egykönyvű játékosok kissé eltűntek, vagy háttérbe szorultak. Ugyanakkor emlékszem olyan Berkes – Medvegy partira a 2013-as gyulai bajnokságról, ahol Fecó 1. e4 c5 2. c3-mal győzött. A Szicíliai védelem Tajmanov-Paulsen változatában Fecó a 6. Fe3 és 7. a3-as mellékvarit szedte elő. Nyilván erre a varira is rengeteg parti volt, nekem a memóriámban az maradt meg, hogy… Szóval, várjunk csak, mit is akartam mondani? 57 évesen már elfelejt dolgokat az ember. Na igen, megvan! Papp Gábor női „szövkap” nyert ezzel a varival a régi nagyfőnök, Ribli Zoltán ellen. A mostani partiban Zoli higgadtan játszott, ahogy a parti összképét néztem, eléggé simán kiegyenlített. Fecó – aki továbbra is a mezőny favoritja – gyalogot is áldozott, ám a végállásban a döntetlen végeredmény szükségszerű volt.
A Kántor Gergely – Prohászka Péter játszmában a játékosok engem megleptek a megnyitásban. Nem gondoltam, hogy Gergő 1. e4-gyel kezd. A Spanyol megnyitás Nyílt változatának érdekes 6…Fe7-es mellékvarija alakult ki. Olyan „déja vu” érzés szállt meg és megtaláltam egy idevonatkozó forrást, a 2020-as Krykun-könyvben ajánlják feketének ezt a varit, a 11…f6 lépésig benne is van e műben az állás. Hoppá és még valami, mintha Erdős Viktor is játszott volna hasonló megnyitást Caruana ellen 2014-ben az olasz csébén, Condinoban. De Caruana már akkor is jó „kondiban” volt, ismerte is a – nyilván meglepetésnek szánt – varit és legyőzte Viktort benne. A parti 16. lépése után például ha csak az állás gyalogszerkezetét nézzük, akkor sötét baromira rosszul áll, ám jól meg tudja fogni a világos mezőket, és amúgy meg simán kiegyenlít. Az ellenkező színű futós állás (vezérekkel) a 32. lépésben vezetett döntetlenhez.
A Kozák Ádám – Korpa Bence partiban az Orosz védelmet láthattuk, akárcsak egy párszor a dubaji vb-döntőben. A C43 kód alá tartozó variban (3.d4) világos a 6. Hc3-as mellékvarit tette ki. Annak idején egy alappartiban, a Sax-Nunn, Brüsszel 1985-ös játszmában a magyar nagymester 14, azaz tizennégy lépésben nyert ezzel a húzással. Na de ne „brüsszelezzünk” folyton, térjünk vissza a Huszti útra. Bence – nyilván – jobban játszott most, mint Nunn akkor és eléggé masszív, tetszetős álláshoz jutott. A béke a 20. lépésben köttetett meg, lépésismétléssel.
Bizonyára csütörtökön is jó színvonalú és érdekes partikat láthatunk majd.
______________________________________________________________
A nyitónap a IV. Hetényi Géza emlékversenyen
GM Hováth József beszámolója az első fordulóról
Az utóbbi néhány évben már megszoktuk, hogy ha december, akkor Hetényi-emlékverseny és egyben magyar bajnokság is. 2018 óta legalábbis ez a módi és ez rendben is van így. Tavaly ugyan a Covid-járvány miatt a verseny nem került megrendezésre, ám most kedden a játékosok nagy elánnal vetették magukat a küzdelembe a Huszti úti versenyteremben.
Kezdjük a hölgyekkel. És nicsak, a mezőny legfiatalabb versenyzőjét, Gaál Zsókát látjuk a startlista első helyén az előkelő 2362-es élőpontjával. Na persze a rutinos róka-hölgyek (ha már farkast láthattunk a Börzsönyben) nyilván a – tapasztalatukban bízva – nem adják majd könnyen a bőrüket a fiataloknak.
Ádáz küzdelem dúlt a Havanecz Bianka-Lázárné Vajda Szidónia játszmában. Az Elfogadott vezércselből mintha sötét került volna ki előnyösebben. Majd később nagyszabású leszerelési tárgyalások (egyszerűsítések) történtek és Bianka futópárja harcolt Szidi huszárpárjával. Volt egy olyan pillanat, amikor Szidi a lovát a8-ra helyezte. Ugye ismerjük Harry Golombek egykori angol szakíró véleményét a sarokpaciról? Valami olyat mondott, hogy ha Barcza nagymester (aki köztudottan imádta a huszárokat) a tábla sarkában helyezi el a huszárját, akkor az biztosan ott is áll a legjobban. Bárhogyan is van, Szidi gyalogot nyert, ám a bástyavégjátékban ezt az előnyt nem lehetett érvényesíteni.
A Lakos Nikoletta-Mihók-Juhász Barbara partiban a Szicíliai védelem Tajmanov-Paulsen változata került terítékre. A bonyolult sündisznó jellegű állás feszült küzdelmet eredményezett. Meglehet, hogy az én számítógépemben van a hiba, de hol az egyik, hol a másik versenyző állt (gyakran lépésenként) jobban. Persze az is simán lehet, hogy ez a mostanában zajló (?) mágneses pólusváltozás miatt van. Egyébként – most véletlenül – komolyra fordítva a szót, rendkívül izgalmas és küzdelmes partit láthattunk a hibái ellenére is. Sőt! Nikoletta egy szép tisztáldozat után a 45. lépésben nyerést hagyott ki, a végén az 50. lépésben történt meg a pontosztozkodás.
A Terbe Julianna-Gaál Zsóka játszmában a Katalán megnyitás zárt változatát láthattuk. A parti némiképp a Carlsen-Nepomnyjascsij meccs második partijára emlékeztetett. De hát most őszintén, ki nézi Carlsenéket, amikor a Huszti úton magyar bajnokság van? Szóval Zsóka gyalogelőnnyel került ki a megnyitásból (Juli katalán szokás szerint beáldozta a c4-gyalcsit), ám a 18. lépésben – szerintem – nem kellett volna odaadnia a futópárt. Drámai események voltak itt is, de Juli fekete mezős futója aranyat ért és a végén az 58. lépésben feladásra kényszerítette ellenfelét.
A Terbe Zsuzsanna-Gara Anita partiban Holland védelmet láthattunk. Ezer éve annak, egész pontosan 1987-ben Zenicán játszottunk Grószpéter Attilával egy (akkor még) jugoszláv versenyen. Attila akkor idézte nekem Petroszjan híres mondását, mely szerint „ ha ellenfelünk Holland védelmet kíván játszani, ebben a szándékában semmiképpen sem szabad őt megakadályoznunk”. Én nem tudom, hogy mi történt már megint a számítógépemmel, talán érzi a tavaszt? Ugyanis jó sok helyen kipirosodtak értékelések, legalábbis a chessbomb weboldalán. Anita tisztet áldozott, ám Zsuzsi kivédte a támadást és végén a 77. lépésben megnyerte a partit. 77 szép szám, ismerjük Illyés Gyulától a 77 magyar népmesét, illetve – hoppá – most lesznek majd a választások és lehet majd 77%-os rezsicsökkentés is. Mondom ezt én, miközben az élőpontjaim 77%-át már elvesztettem…
Nyolcan, igen, a hölgyek nyolcan vannak, akárcsak az Irigy Hónaljmirigy együttes tagjai. Ja nem, a főbíró asszony (Verőci Zsuzsa) a kilencedik hölgy, akit ezúttal innen is üdvözlök.
A férfiak mezőnyében 10 játékos ült (volna) asztalhoz, ám az Antal Gergely-Medvegy Zoltán parti majd később kerül lejátszásra.
Az Aczél Gergely-Kozák Ádám partiban trükkös lépéssorrend után végül is a Nimzoindiai védelem „Aczél-változata” jött ki. Biztosan az Olvasó is snellezett már ilyen e3-fd2-es varit valamilyen színnel az interneten. Egyébként ritka magas színvonalú játszma volt és egyben ritka érdekes is. Sötét szellemesen minőséget áldozott egy bonyolult állásban, közbeiktatott lépés közbeiktatott lépést követett, míg aztán ki nem jött egy teljesen leegyszerűsödött remiállás.
A Bánusz Tamás-Berkes Ferenc játszmában eredeti megnyitás alakult ki, Berkes Fecó a bajnokság nagy esélyese, 2680-as élővel egyedül ő van 2600 felett és korábban már a 2700-as tengerszint feletti magasságot is megjárta. A partiban amolyan Vezérindiai támadás alakult ki, Csom nagymestertől láttam korábban ilyen megnyitáskezelést. Eleinte Fecónak izolált gyalogja volt, ám aztán szimmetrikus gyalogállás alakult ki. A békekötésre a 31. lépésben került sor.
A Korpa Bence-Kántor Gergely partiban – nini – két korábbi Maróczy-sakkiskolás játékos csapott össze. Elárulok most egy nagy titkot, a december 15-én megjelenő Magyar Sakkvilág „Mi újság” rovat interjúalanya Kántor Gergő lesz. Úgy sejtem, hogy a megnyitásban a játékosok kölcsönösen meglepték egymást. 1. Hf3 Hf6 2. c4 g6 3. b3 – ezt a kezdést nem nagyon találtam volna ki. A partiban Gergő pacija ideiglenesen h6-on állomásozott, vagy inkább csak ott ragadt. A kölcsönös időzavarban a randa számítógép +3-as előnyt írt ki világosnak, ám Bence a 41. lépésben nagyon rosszat lépett, elnézhette az ellenfél közbeiktatott sakkját. A békepipát a 44. lépés után szívták el a játékosok.
A Prohászka Péter-Ács Péter összecsapás a 1. Hf3 d5 2. e3 lépésekkel indult. Ezt a ravaszdi lépéssorrendet legelőször egy belga csébén láttam, Pintér Józsi húzta meg öcsém ellen. Sőt, én is megjátszottam párszor, legutóbb vasárnap,a számomra tragikusan sikerült Gonda Laci elleni partiban. Prohászka Peti kitűnő könyvet írt nemrég, Ács Péter pedig férfi szövetségi kapitány. Illett is remizniük, mert ha Prohi nyer, akkor beteszi a partit a következő könyvébe, de ha Ács Peti nyer, akkor meg nem teszi be Prohit a válogatottba! Na de viccen kívül, világos kissé hollandosan (f4-gyel) kezelte a témát, majd dupla gyalogot okozott sötétnek c6-on. Sötét a futópárral vigasztalódhatott. A partiban világosnak volt egy hajszál előnye, de azért komoly nyerőesélyei nem voltak. A 66. lépésben aztán kitört a béke.
Summa summarum – a mai napon nagy küzdelem zajlott mind a hölgyeknél, mind a férfiak mezőnyében. Szegény Hetényi Géza, a verseny névadó szponzora is elégedett lehet, ha követte a partikat az égi sakkmezőkön.