Lékó Péter egy évvel a Halifman felett aratott diadal után még nehezebb erőpróba előtt állt: azzal a Vlagyimir Kramnyikkal kellett megküzdenie, aki 2000-ben hódította el a világbajnoki címet a tizenöt éve azt őrző Garri Kaszparovtól. Mint a Kaszparov által létrehozott világszervezet új világbajnoka a mérkőzés előtt a magyar sportnapilapnak elmondta, a londoni döntő óta nem nagyon játszott, ám mindent meg fog tenni a győzelemért. Kramnyik szó szerint beváltotta ígéretét a tízedik játszmában, amelyben a bástya kontra futó végjátékban addig lépkedett, míg ellenfele túl nem lépte a gondolkodási időt.
A tizenkét, 25-25 perces játszmában amúgy sok más izgalmas pillanatot élhetett át a nem ritkán az ötszáz főt is meghaladó számú nézősereg a Hotel Kempinskiben. Közönségbarát volt a táblán történteket felgyorsító rövid gondolkodási idő, s az is, hogy naponta két partit játszottak késő délutáni kezdéssel, ezért a munkából érkezők többsége az óraindításról sem maradhatott le. A versenyteremben kivetítő mutatta a folyó parti állását, s aki szakavatott kommentálásra is kíváncsi volt, fülhallgatókon keresztül értesülhettek a szakértő nagymesterek és mesterek lépésjavaslatairól és háttér-információiról, akik nem ritkán még történetekkel is szórakoztatták a publikumot.
Az első négy partiban Kramnyik 3:1-re elhúzott, ám Lékó további négy parti lejátszása után kiegyenlített. A kilencedik partiban Lékó korán védekezésre kényszerült, s szívóssága ellenére a világbajnok türelmesen felőrölte az ellenállását. Péter a tízedik partiban próbált kiegyenlíteni, de annyira erőltette a nyerést, hogy a végjátékra nagyon kevés ideje maradt, és végül túllépte a gondolkodási időt. Ilyen előzmények utána világklasszisunktól a hátralévő két partiból a kétpontos hátrányt ledolgozni nem lehetett reális elvárás, így két döntetlen után Kramnyik 7:5-re megnyerte a mérkőzést.
Lékó a Nemzeti Sportban megjelent nyilatkozatában a párharcot ekként értékelte:. „Érdekes mérkőzést vívtunk mind szakmailag, mind a jövőre nézve. Bár a klasszikus játék az igazi, az ilyen jellegű megméretések is nagyon fontosak, hiszen rengeteg nagy tornát rendeznek hasonló szisztémában, például a FIDE világbajnokságán is rapidokon dőlhet el a továbbjutás. Örültem a lehetőségnek, hogy a világbajnokkal mérkőzhettem, hiszen ilyen és ehhez hasonló erőpróbákra van szükségem az előrelépéshez, hogy egyszer én is elérjem azt a szintet, melyet ma a Kramnyik-Kaszparov-Anand trió képvisel.”
(A játszmát Károlyi Tibor a Magyar Országos Sakktájékoztató 2000-2001. év 6. számában megjelent elemzése alapján közöljük.)