Tizenkilenc éves fiatalember győzött a 46. Magyar sakkbajnokság döntőjében. Ő Almási Zoltán, aki ezután még nyolcszor hódította el a bajnoki címet. Almási már 1994 óta nagymesterként jelentős nemzetközi sikereket is elért, és nevét a világranglistán az első 25 között találjuk az 1995-ös döntő idején. Esélyesként indult, hiszen válogatott társai távolmaradtak és Adorján András eltiltás miatt nem játszhatott. A papírformát magabiztos játékkal be is váltotta, pontelőnnyel és veretlenül került az élre.

Gyimesi Zoltán második helyezése viszont nagy meglepetés volt. Az Almásinál egy évvel fiatalabb kecskeméti ifjú előretörése azt mutatta, hogy a sakkban folytatódik a generációváltás. A harmadik helyezett, az akkor már öt éve nagymester Tolnai Tibor rutinos versenyzőnek számított. Meglepő volt Sax Gyula lemaradása, a nagy küzdő és kombinátor ezúttal nyeretlenül fejezte be a versenyt.

A Magyar nyílt bajnokságot most először a Zalakaros Kupa sakkfesztivál keretein belül rendezték meg. A hagyományos tornán heten holtversenyben kerültek az élre, közülük Grószpéter Attila érdemelte ki a győztesnek járó kupát és a magyar nyílt bajnok címet. Varga Zoltán kapta az ezüstérmet és Vidéki Sándor a bronzérmet.

(A játszmát Almási Zoltán az Informátor 65. kötetében és Meleghegyi Csaba a Sakkélet 1995. év november-decemberi számában megjelent elemzése alapján közöljük.)