Magyarország kiemelkedő sakkeseménye a zónaverseny volt. Hat ország képviseletében Budapesten gyűltek össze a versenyzők – Bulgáriából öten, Lengyelországból és Romániából négyen-négyen, Szlovákiából hárman, Csehországból ketten és a rendező Magyarországról hatan –, hogy a négy továbbjutó személyéről döntsenek. Helyszín az a Béke Raddison Hotel volt, amely 1991-ben a szuperbajnokságnak és 1992-ben a női rapid világbajnokságnak is otthont adott. A vetélytársakat két, értékszám szerint azonos erősségű csoportba osztották be.

Sok taktikázásra nem volt mód, ezért számos izgalmas összecsapást és kevés szalonremit láthatott a közönség. Végül kettős, sőt hármas bulgár siker született, az A-csoportban Kirill Georgiev, a B-csoportban a tizennyolc éves Veszelin Topalov, a későbbi világbajnok végzett az első helyen. Utóbbiban Vaszil Szpaszov honfitársával azonos pontszámmal a második helyen lett biztos továbbjutó. A harmadik Portisch Lajos tartalékként juthatott a zónaközi versenyre. A B-csoport versenyzői annyira kiegyensúlyozottan szerepeltek, hogy a második-ötödik helyen holtverseny alakult ki a lengyel Gdanski és Wojtkiewicz, a szlovák Ftacnik és Polgár Judit között. Adorján András az utolsó fordulóig esélyes volt a továbbjutásra, amikor is épp Gdanski ellen játszott és drámai csatában alulmaradt.

A szabályok szerint a négy holtversenyesnek kétfordulós rájátszásban kellett eldöntenie a megmaradt továbbjutó hely sorsát. Ebben a versenyben egy pont előnnyel Polgár Juditnak sikerült megszereznie az elsőséget és továbbjutnia, kétszer legyőzve Ftacnikot és egyszer Gdanskit.

1945 óta nem volt példa rá, hogy ne a fővárosban rendezték volna meg a magyar bajnokság döntőjét. 1993-ban Gyula városa vállalta mind a férfi, mind a női döntő megrendezését. A férfiak között Adorján nagymester győzött Grószpéter Attila és Almási Zoltán előtt. A nők bajnokságát Mádl Ildikó nyerte, Horváth Júlia és Verőci Zsuzsa előtt.

A Tavaszi fesztiválon az orosz Ildar Ibragimov győzött. Ezen verseny egyben nyílt magyar bajnokság is volt, amely győztese a férfiaknál Horváth József, a nőknél Lendvai Edit lett.

(A játszmát Dely Péter a Sakkélet 1993. év április-májusi számában és Polgár Judit az Informátor 57. kötetében megjelent elemzései alapján közöljük, kiegészítve Lubomir Ftacnik az Informátor 57. kötetében megjelent megjegyzéseivel.)