New Yorkban november 11. és 30. között rendezik meg a címvédő norvég Magnus Carlsen és kihívója, az orosz Szergej Karjakin 12 játszmás világbajnoki döntőjét. November 10-én tartják meg az ünnepélyes megnyitót, majd a sorsolást. Carlsen 2013-ban Csennajban hódította el a világbajnoki címet az indiai Viswanathan Anandtól, 6,5-3,5-re győzte le a hat évig uralkodó világelsőt. Egy évvel később Szocsiban megvédte címét a kihívóval, Viswanathan Ananddal szemben, 6,5-4,5-nyert. A világranglistát 2853 ponttal vezető 25 éves Magnus Carlsen ezúttal saját generációjához tartozó ellenféllel, a 26 esztendős Karjakinnal vív meg, aki a moszkvai 8 résztvevős világbajnok-jelölti verseny győzteseként harcolta ki a kihívói jogot. A döntő honlapja a http://nyc2016.fide.com/ Az első játszmát november 11-én magyar idő szerint 21 órától játsszák. A világranglistán 2772 ponttal kilencedik olimpiai bajnok, Világkupa-győztes Szergej Karjakint pályafutásának legfontosabb állomásaival, sikereinek felidézésével mutatom be.

New Yorkban rendezik meg az óriási érdeklődéssel várt világbajnoki döntőt, a címvédő norvég Magnus Carlsen és 26 éves kihívójának, az orosz Szergej Karjakin 12 játszmás páros mérkőzését. Carlsen november 30-án ünnepli majd 26. születésnapját, aligha képzelhet el magának szebb ajándékot, mint a címvédést. Carlsen 2013-ban Csennajban az indiai Viswanathan Anand Anand elleni 6,5-3,5-ös győzelemmel hódította el a világbajnoki címet, majd egy évvel később Annaddal szemben 6,5-4,5-re nyert. Carlsen és Karjakin a döntőig 21 játszmában vívtak meg klasszikus időkontrollal. Tizenhat döntetlen mellett a világelső 4-1-re vezet. Legutolsó partijukat Bilbaóban vívták, gyors remivel zárult, Karjakin világossal nem tudott visszavágni a Chess Masters első körében elszenvedett vereségéért. Karjakin egyetlen győzelmét 2012-ben aratta, a Tata Steel tornán győzte le riválisát. Különböző gyorsított időkontrollal még 26 partiban viaskodtak, Magnus 5 döntetlen mellett 14-szer nyert és hétszer kapott ki.

A küzdő felek a 12 játszmás párharc során két-két parti után kapnak pihenőnapot, az első partit november 11-én játsszák. Kivételt jelent, hogy a 11. összecsapásra november 26-án kerül sor és szükség szerint 28-án küzdenek meg a 12. partiban. A játéknapok: november 11, 12, 14, 15, 17, 18, 20, 21, 23, 24, 26, 28. Az első partit világossal játszó nagymester a párharc második félidejében színt vált, a sötét bábukat vezeti a 7. játszmában. Az időkontroll a klasszikus: 2-2 óra az első 40 lépésre, majd 1-1 óra a következő 20 lépésre, végül 15-15 perc a játszma befejezéséig, de ekkor 30-30 másodperc lépésenkénti bónuszidő is a nagymesterek rendelkezésére áll.

6-6 esetén november 30-án rájátszás következne, négyjátszmás rapid párharc, 25-25 perc és 10-10 másodperc lépésenként. Ha ez sem döntene, akkor 2 villámpartira kerülne sor, 5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként. Szükség szerint öt ilyen meccsre kerülhet sor. Összesítésben 13-13 esetén a „hirtelen halál” játszma döntene, ahol világosnak 5, sötétnek 4 perce van, de utóbbinak remifórja. A 61. lépéstől 3-3 másodpercet kapnának a sakkozók. Egymillió euró a díjalap, a győztes hatvan százalékát kapja a díjnak, amennyiben a párharc csak a rájátszásban dől el, akkor 55-45 arányban osztoznak a díjon.

Szergej Karjakin pályafutása

Az orosz sakkozás nagy reménysége, Szergej Karjakin 1990. január 12-én született. Az ukrán színekben 2004-ben olimpiai aranyérmes Karjakin 2009-ben folyamodott orosz állampolgársághoz, úgy érezte, hogy szakmailag sokkal több segítséget kaphat dédelgetett álmának megvalósításához, hogy sakkvilágbajnok legyen. Karjakin 11 éves korában a 14 évesek között lett korcsoportos Európa-bajnok, fél évvel később a FIDE kieséses rendszerű világbajnokságán Vaszilij Ivancsukkal vívott döntőjében Ruszlan Ponomarjov egyik szekundánsa volt, erős taktikai vénája miatt esett rá a választás, Ponomarjov 18 évesen világbajnoki címet szerzett, jóval esélyesebbnek tartott honfitársát legyőzte.

Karjakin rövidesen a Guinness Rekordok Könyvébe került be, 12 évesen és 7 hónaposan máig is minden idők legfiatalabb nagymestere lett. 2004-ben már játszott a FIDE kieséses rendszerű világbajnokságán, az orosz Mihail Kobalija az első fordulóban legyőzte őt. Meghívást kapott a dortmundi szuperversenyre, emlékezetes csatát vívott többek között a világbajnok Vlagyimir Kramnyikkal, aki csodával határos módon, feladványszerű motívum segítségével mentette állását remire az ifjú titánnal szemben.

14 évesen az ukrán válogatottal olimpiai bajnok

Karjakin versenyről-versenyre fejlődött, és a calviai sakkolimpián bemutatkozhatott az ukrán válogatottban, 7 partijából 6,5 ponttal járult hozzá a szenzációs elsőséghez, az ukránok megszakították a szovjet-orosz együttesek 1980 óta tartó nyerőszériáját – 1978-ban Portisch Lajos vezetésével válogatottunk győzött. Wijk aan Zee-ben megnyerte a nagymesterversenyt, majd a varsói Eb-ről kvalifikálta magát a Világkupára, de az első körben a rájátszásban alulmaradt Balogh Csabával szemben.

A 2006-os évet Wijk aan Zee-ben kezdte, + 1-gyel végzett a 19-es kategóriájú szuperversenyen. A torinói sakkolimpián nem rajta múlott a jobb szereplés, 11 játszmából 8,5 pontot gyűjtött, a címvédésre nem volt esélyük. Amszterdamban az ifjú reménységek csapatát erősítette Magnus Carlsennel együtt, a „veteránok” együttesét nagyon elverték (28-22), Karjakinnak 2679, Carlsennek 2675 volt ekkor az Élő-pontja.
A 2007-es Világkupán kedvező sorsolással az elődöntőig menetelt, Alekszej Shirovval szemben „vérzett el”. A 2008. január 1-től érvényes világranglistán volt először tagja a + 2700-as klubnak, 2732-vel a 13. a rangsorban, Magnus 1 ponttal előzte meg.

Wijk aan Zee-ben tornagyőztes

A 2009-es évet parádés tornagyőzelemmel kezdte, Wijk aan Zee-ben Aronjant fél ponttal megelőzve írta be magát a győztesek sorába. Életében két nagy változás következik be. Megnősült és megkapta az orosz állampolgárságot. Úgy érezte, hogy sokkal nagyobb támogatást biztosíthatnak számára, képesnek érezte magát, hogy felvegye a versenyt az erős konkurenciával. Elsősorban Garri Kaszparov egykori szekundánsa, Jurij Dohojan szakmai segítségére számíthatott. A Grand Slam-döntőn ötven százalékot ért el. A Világkupán ismét elődöntős, a későbbi győztes Borisz Gelfanddal már nem bírt. Címvédőként a Corus versenyen először játszott orosz színekben, + 1-gyel végzett. A csapat-világbajnokságon azonban még nem játszhatott az orosz válogatottban. Szép sikerként megnyerte az ACP rapid Világkupáját, győztesként ünnepelhették a Karpov versenyen.

A sakkolimpián sikerrel debütált orosz színekben, 10-ből 8 pontot szerzett, taktikai okokból nyolc partiját is világossal játszotta, de így sem sikerült megakadályozni az ukrán bravúrt, Ivancsukék másodszor lettek aranyérmesek. A Tal emlékversenyen Aronjannal és Mamedgyarovval osztotta az első helyet. A szuperbajnokságon holtverseny után ezüstérmes. A szép sikereknek köszönhetően a 2011. január 1-től a világranglistán 2776 Élő-ponttal az ötödik helyre lépett előre.

A Világkupán 2011-ben Polgár Judittól szenvedett vereséget

A báznai szuperversenyen Magnus Carlsennel holtversenyben végzett az élen, veretlenül érte el kitűnő eredményét A szuperbajnokságon bronzérmes. A Világkupán a harmadik fordulóban Polgár Judittól szenvedett vereséget. Javított a Karpov versenyen, Etienne Bacrot társaságában végzett az élen. Az Eb-n az orosz válogatott ismét nem került dobogóra, 7-ből 4,5 pont Karjakin eredménye. A Tal- emlékversenyen a harmadik helyezettnek járó trófeát vehette át.

A Tata Steel Chess 2012 szuperversenyen tőle szokatlan módon négy partit is vesztett, az ötvenszázalékos eredménnyel aligha lehetett elégedett. Magnus Carlsent megelőzve rapid világbajnoki címet szerzett, a villámversenyen bronzérmes. Dortmundban Fabiano Caruana vehette át a győztesnek járó trófeát, Karjakin többször volt a tornán világos, mint olasz riválisa. A szuperbajnokságon a hatos holtversenyt eldöntő rájátszást ezüstérmesként zárta. Az isztambuli sakkolimpián veretlen maradt, 10-ből 7 pont, az örmények harmadszor is aranyérmesek, az oroszoknak csak az ezüstérem jutott. A Grand Slam-döntőn erőtlenül sakkozott, negyedik lett Carlsen, Caruana és Aronjan mögött. Taskentben holtversenyes elsőként kezdte a 2012/13-as GP sorozatot. Pekingben megnyerte a SportAccord Szellemi Világjátékok villámversenyét.

Stavangerben Carlsent megelőzve tornagyőztes

2013-ban Stavangerben, Norvégia első szuperversenyén addigi pályafutása legnagyobb sikerének örülhetett. Négyes nyerősorozattal rajtolt, a megingást is túlélve ért elsőként a célba. A 2012-es dortmundi szuperversenyen aratott holtversenyes elsősége után tíz hónapot kellett várnia az újabb sikerre, közben Élő-pontokat és a világranglistán helyezéseket is vesztett. A Világkupán a legjobb 16 között Dmitrij Andrejkintől a rájátszásban kikapott. Vlagyimir Kramnyik elsőségének köszönhetően azonban Élő-pontjaival mégis világbajnokjelölt lett! A szuperbajnokságon csak ötvenszázalékos. A csapat-világbajnokságon kalandos utat bejárva aranyérmes az orosz válogatott, Karjakin 8-ból 5,5 pontot szerzett.

A világbajnok-jelölti versenyen második, Stavangerben ismét első

A világbajnok-jelölti verseny előtt utolsó versenyét Wijk aan Zee-ben játszotta. A másfél pontos előnnyel első Levon Aronjan mögött Anish Girivel osztotta a második helyet.

Hanti-Manszijszkban gyengén játszott az első félidőben,– 2-vel állt, a második körben a hét játszmából 5 pontot szerzett, egypontos hátránnyal lett második az indiai exvilágbajnok Viswanathan Anand mögött.

A világbajnok-jelölti verseny végeredménye:
1.Viswanathan Anand (indiai, 2770) 8,5 pont
2. Szergej Karjakin (orosz, 2766) 7,5
3-5. Vlagyimir Kramnyik (orosz, 2787), Sahriyar Mamedgyarov (azerbajdzsáni, 2757), Dmitrij Andrejkin (orosz, 2709) 7
6-7. Levon Aronjan (örmény, 2830) és Peter Szvidler (orosz, 2758) 6,5
8. Veszelin Topalov (bolgár, 2785) 6

Stavangerben ismét első, veretlenségét nem tudta megőrizni, de négy győzelemmel ellensúlyozta Levon Aronjan elleni vesztését, Carlsent fél ponttal előzte meg. A tromsői sakkolimpián taktikai okokból a negyedik táblára jelölték, az orosz válogatott csak negyedik lett, Karjakin 10-ből 7 pontot gyűjtött. A 2014/15-ös Grand Prix-sorozat első versenyén, Bakuban ötös holtversenyben harmadik, a második tornán Taskentben négyes holtversenyben negyedik.

Legközelebb Zürichben látjuk versenyezni, nyeretlenül holtversenyben negyedik. A csapat-világbajnokságon a válogatottal csak negyedik. Nagy csalódásként éli meg, hogy Vlagyimir Kramnyik lemondása után nem ő, hanem a francia Maxime Vachier-Lagrave játszhatott a Grand Chess Tour három tornáján. A GP utolsó versenyén Hanti-Manszijszkban csak holtversenyben hatodik, összesítésben hetedik lett. A szuperbajnokságon javuló formát mutatva ezüstérmes.

Bakuban Világkupa-győztes

A a bakui Világkupán a 11. helyre rangsorolva jutott a döntőbe. Négy meccsét is rájátszásban nyerte meg. A fináléban drámai csatában nyert Peter Szvidler ellen, mind a tíz parti döntéssel végződött, Karjakin „szerencsésebb” kézzel sakkozott.

Szergej Karjakin a Világkupa győztese:
Szergej Karjakin – Ermes Espinoza Veloz (kubai, 2495) 2 – 0
Alekszander Oniscsuk (amerikai, 2662) – Szergej Karjakin 2 – 4 (1 – 0, 0 – 1, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, 0 – 1)
Szergej Karjakin – Yu Yangyi (kínai, 2721) 1,5 – 0,5 (1 – 0, döntetlen)
Dmitrij Andrejkin (orosz, 2720) – Szergej Karjakin 1,5 – 2,5 (döntetlen, döntetlen, 0 – 1, döntetlen)
Sahriyar Mamedgyarov (azeri, 2736) – Szergej Karjakin 2 – 4 (döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, 0 – 1)
Pavel Eljanov (ukrán, 2717) – Szergej Karjakin 2,5 – 3,5 (döntetlen, döntetlen, 1 – 0, 0 – 1, 0 – 1, döntetlen)
Peter Szvidler (orosz, 2727) – Szergej Karjakin 4 – 6 (1 – 0, 1 – 0, 0 – 1, 0 -1, 0 – 1, 1 – 0, 1 – 0, 0 – 1, 0 – 1, 0 – 1)

A világbajnok-jelölti verseny előtti főpróbája Wijk aan Zee-ben felemásra sikeredett, egy győzelemmel, két vereséggel és tíz döntetlennel csak a kilencedik lett, három ponttal ért el kevesebbet, mint a tornagyőztes norvég világbajnok Magnus Carlsen. A moszkvai torna előtti sajtótájékoztatón Karjakin nagyon sikeresnek ítélte meg felkészülését, optimistán várta a rajtot.

Moszkvában megnyerte a világbajnok-jelölti versenyt, kihívó lett

Az orosz nagymester teljesítette a vele szemben támasztott elvárásokat, elsősorban saját reményeit. A vártnál jóval több döntetlent hozó viadalon a másodiktól a 11. fordulóig hol egyedül, hol holtversenyben állt az élen. Riválisaihoz hasonlóan voltak megingásai, a hajrá végül a javára dőlt el. A regnáló világbajnok Magnus Carlsen a torna előtt Fabiano Caruanát, Szergej Karjakint és Levon Aronjant nevezte meg a legnagyobb esélyesnek, következő kihívójának. Szergej Karjakin Stavangerben 2013-ban és 2014-ben is megtréfálta a hazai pályán játszó világelsőt tornagyőzelmével. A kihívói jog óriási inspirációt jelenthet számára, érdeklődéssel várhatjuk New York-i csatájukat. 2008 óta először küzdhet meg orosz sakkozó a világbajnoki címért!

A világbajnok-jelölti verseny végeredménye:

A nagy siker után fáradtságra hivatkozva a világbajnoki kihívó lemondta a stavangeri szuperversenyt, elmaradt presztízscsatája a világbajnok Magnus Carlsennel. A Gasimov emlékversenyen Samkirban játszott, de csak a negyedik helyen végzett. A norvég szuperverseny helyett Bilbaóban vívták két utolsó játszmájukat. A Masters Final első körének harmadik fordulójában sötéttel kapott ki. Karjakin némi meglepetésre szicíliai védelmet játszott, Carlsen az elméleti párbaj helyett ritkább változat mellett döntött. A kihívó egy óvatlan gyaloglépéssel súlyosan meggyengítette királyállását, Carlsen egyszerű eszközökkel, teljes haderejét mozgósítva rohamozott, Karjakin védelmet nem találhatott. Világossal az orosz sakkozó nem erőltette a játékot, mindössze 19 lépés után kötöttek békét. Karjakin nyeretlenül ötödik lett, két ponttal kevesebbet ért el, mint a tornagyőztes Carlsen.

A bakui sakkolimpián Szergej Karjakin az orosz válogatott első tábláján játszott, 9 játszmájából 6 pontot szerzett. Egyetlen vereségét a tízedik fordulóban szenvedte el, az indiai Pentala Harikrishna győzte le, az első helyre rangsorolt orosz csapat végül bronzérmes lett. A november 1-től érvényes világranglistát Magnus Carlsen 2853 Élő-ponttal vezeti, Szergej Karjakin a kilencedik 2772 ponttal.

Szergej Karjakin pályafutásának legjobb eredményei:
2001: U14-es Európa-bajnok
2002: 12 évesen és 7 hónaposan nemzetközi nagymester
2004: Pamplona II., Sakkolimpia Calvia I. (ukrán válogatottal)
2005: Wijk aan Zee Corus B I.
2007: Aeroszvit II., a Világkupán elődöntős
2008: Aeroszvit III.
2009: Wijk aan Zee Corus I.
2010: Karpov-verseny I., Tal-emlékverseny II., Orosz szuperbajnokság I., Hanti-Manszijszk sakkolimpia II.
2011: Bázna hv. I., Orosz szuperbajnokság III., Karpov-verseny II., Tal-emlékverseny III.
2012: Dortmund I., Orosz Szuperbajnokság II., Isztambul sakkolimpia II., Taskent GP I., rapid vb I.
2013: Csapat-világbajnokság I., Stavanger I., Kijev rapid I., Peking Sportaccord villám I.,
2014: Tata Steel II., Hanti-Manszijk világbajnok-jelölti verseny II., Stavanger I.,
2015: Világkupa I.
2016: Moszkva világbajnok-jelölti verseny I., Baku sakkolimpia III.

Verőci Zsuzsa