A sorsolás szeszélye úgy hozta, hogy mindkét válogatottunk dél-amerikai csapat ellen játszott. A férfiak Kolumbia ellen győztek 2,5:1,5-re a hölgyek pedig 3:1 arányban diadalmaskodtak Venezuela ellen.

Balogh Csaba nagymester, szövetségi kapitány („civilben” persze ezüstérmes olimpikon – a 2014-es tromsöi olimpián érték el a csapattal ezt a hatalmas bravúrt, a szövetségi kapitány akkor a nemrégiben elhunyt Horváth Tamás volt) a „never change the winning team”- elvet követte, ugyanazt a csapatot küldte játékba, mint az első fordulóban.

Az éltáblán Lékó Péter (2676) sötéttel mérkőzött Santiago Lopez (2431) ellen. Az olasz megnyitásban a magyar klasszis mindent megpróbált, amit csak lehetett. Gyalogot áldozott kezdeményezésért, jól állt, levegőben lógott a győzelem, ám a kolumbiai éltáblás szívós volt és jó játékkal harcolta ki a fél pontot.

A második táblán – világossal – Gledura Benjámin (2620) Esteban Alb Valderrama (2390) ellen az angol megnyitásban parányi megnyitási előnyhöz jutott. Aztán az előny valahogy olvadni látszott, ám azért mindvégig voltak reményeink, hogy talán meglehet a teljes pont. Bendzsi gyalogelőnyhöz jutott, ám a kolumbiai sokáig joggal gondolhatta, hogy „no pasarán” (nem törnek át), az állás nagyon-nagyon döntetlennek tűnt. A magyar sakkozó azonban a maximum maximumát hozta ki a partiból, egyet jobbra, kettőt balra lépett (bocsánat, ez nem annyira szakmai, mint inkább bulvármegfogalmazás volt), végül aztán a 87. lépésben sötét hibázott, Bendzsi meg könyörtelenül lecsapott a lehetőségre és behúzta a pontot a 101 lépéses partiban! (A játszmát külön elemezzük.)

A harmadik táblán Bánusz Tamás (2587) a félszláv védelmet játszotta. Félig szláv volt, vagy tán egészen az…Manuel Campos (2426) az ugyancsak ritka 5. Vd3-as változattal rukkolt elő. Tomi simán kiegyenlített, úgy tűnt, hogy jobban is áll, ám aztán a táblán lévő anyag és a győzelmi remények is elporladtak.

A negyedik táblán Dudin Gleb (2560) érdekes mellékváltozatot húzott elő tarsolyából és rendkívül élesen játszott. A 2025. esztendő magyar bajnoka minőséget áldozott, majd két összekötött szabadgyaloghoz jutott, voltak győzelmi reményeink. Ám Christian Calho Rios (2412) a 35. lépésben megjátszott szép futóáldozattal örökös sakkhoz jutott.

A 2,5:1,5 arányú csapatgyőzelem nagyon fontos lépés volt a 2. fordulóban, csak így tovább!

A hölgyeknél Galyas Miklós nagymester, szövetségi kapitány ezúttal Gaál Zsókát (2357) is bedobta a mély vízbe. Zsóka a megnyitásban aktív játékkal jutott előnyhöz, a vezérszárnyon gyengeségeket hozott létre ellenfele állásában és szép játékkal gyűjtötte be a pontot Tilsia Valera (2075) ellen. A venezuelai lány elindult a h-gyalogjával, ám sokra nem ment vele. (A játszmát külön elemezzük)

A második táblán Papp Petra (2283) a Caro-Kann védelmet választotta Vicmary Perez (2011) ellen. A csereváltozatban sötét simán kiegyenlített, majd átvette a kezdeményezést. A játszmában a 23. lépéstől kezdve már csak nehéztisztek és gyalogok maradtak a táblán. Petra parányi előnyhöz jutott, ám gyalogáttörésre nem nagyon volt esély, valahogy bedermedt az állás. A békekötésre a 40. lépésben került sor.

A harmadik táblán Nomin-Erdene Davaademberel (2315) világossal a futójátékot választotta. A 11. lépésben lenyerte ellenfele centrumgyalogját, ám óvatosnak kellett lennie, mert közben a fehér királyállás némileg meggyengült. A magyar játékos végig ura volt a játszmának és szép futóáldozattal győzött a 31. lépésben Otazo Sanchez (1995) ellen.

A negyedik táblán Karácsonyi Kata (2137) sötéttel is győzelemre tört, a Benkő-cselt (Volga-csel) választotta. A gyalogáldozatos megnyitás után kitűnő tisztjátékhoz jutott a kőbányai lány és egyre csak fenyegette Tailu Manuela Rovira (2004) királyállását. Aztán Kata a 17. lépésben futót áldozott, ami örökös sakkhoz vezetett, a játékosok a 22. lépésben szívták el a békepipát.

Lányaink eddig a 8 partiból 7 pontot szereztek, úgyhogy bizakodva várhatják a folytatást. Hajrá!