“Fekete – Fehér – Igen – Nem”

Tudósítás a  Hunyady Mátyás Általános Iskola 8. m osztályának (sakk – tematikájú) vizsgakiállításáról

“Fekete-Fehér-Igen-Nem” – ezzel a címmel nyílt meg múlt héten, április 10-én a XIII. kerületi Hunyady Mátyás Általános Iskola Aulart Galériájában az iskola végzős, művészeti tagozatos osztályának vizsgakiállítása, melynek tematikája és koncepciója az idei évben a Sakk köré szerveződő alkotások létrehozása volt.

A kiállítást megtekintve örömmel tapasztaltuk, hogy a tárlaton megelevenedő kreatív folyamat során egy kicsit maguk az alkotók is sakkozókká váltak. Mi több, belehelyezkedtek egy sakkozó elméjébe, és átélhető módon olyan szeretettel fordultak a játékhoz és a bábukhoz, mint maguk az “igazi” sakkozók – megszemélyesítve a figurákat portrékat rajzoltak róluk, színekbe öltöztették, animálták és mozgatták őket, történeteket találtak ki, narratív, elbeszélő képeket készítettek.

Összességében a sakk tematika köré szerveződő, vizuálisan izgalmas és dinamikus tárlat bontakozik ki a szemünk előtt, ugyanakkor a fiatal alkotók a sakk hagyományos fogalmát,  szellemiségét a művészet eszköze által képesek voltak kitágítani, felnagyítani, absztrahálni, és sajátos perspektíva – váltásokkal mégis egy magasabb, holisztikusabb dimenzióba emelni, filozófiai asszociációkkal gazdagítani.

A kiállításon végigtekintve, sakk és művészet e különös, lelki-szellemi eredetű kapcsolatán elmerengve eszünkbe juthatnak Stefan Zweig és Marcel Duchamp költői sorai, akik  – maguk is művészek és egyúttal sakkozók lévén – mindketten leginkább éppen az alkotói élményhez hasonlították a sakkot. Zweig “anyagtalan szobrászatnak” hívta, Duchamp pedig a zenéhez és a költészethez hasonló, ugyanakkor “hangtalan” esztétikai gyönyörhöz hasonlította a sakkban tetten érhető szépséget.

Úgy véljük azonban, hogy minden sakkozó derűs felismeréssel bólogatna Duchamp legjellemzőbb és talán leghíresebb sakkra vonatkozó megállapítását felidézve:

 “Véleményem szerint minden sakkozó kétféle esztétikai gyönyör, illetve kétféle gyönyör keverékének részese lehet, úgymint: az absztrakt kép gyönyörében (mely rokon az írás költői eszményével), valamint a fenti eszme ideográfiás megvalósításának gyönyörében (mely érzéki jelenség). Közeli érintkezésben lévén művészekkel is, sakkozókkal is, arra a meggyőződésre jutottam, hogy míg a művészek nem mind sakkjátékosok, addig minden sakkjátékos művész.”

 A diákok felkészítő és kiállítás – rendező művésztanára Benkő Csilla Judit textilművész volt, a kiállítást dr. Sztruhár Zsuzsa képzőművész és sakk-tanár, női mesterjelölt és FA-versenybíró nyitotta meg. A kiállítás megtekinthető május 5- ig.

Sakk és Művészet további kultúrtörténeti összefonódásáról, lelki-szellemi rokonságáról, sakk ihletettségű műalkotásokról olvashatnak a kedves érdeklődők egy, a kiállításról írott esszében, Sztruhár Zsuzsa megnyitó beszédében, mely elérhető itt.