Paradox, hogy egy aranyérmes és egy ezüstérmes olimpiai után pár évvel csupán egyetlen egy nemzetközi versenyt sikerült rendezni Magyarországon. Hála a Központi Statisztikai Hivatal vezetőségének, hogy egyáltalán megvalósulhatott ez a FIDE mércével mérten magas kategóriájúnak nem nevezhető torna. Alkalmat a sakkszakosztály alapításának ötvenedik évfordulója, nevet pedig Dr. Elekes Dezső, a Statisztikai Hivatal háború utáni második elnöke adott.

Dr. Elekes Dezső nem csak szakmájának kiválósága, hanem sakkozásunk jelentős személyisége is volt. 1924-ben megnyerte Budapest amatőr bajnokságát. Később hivatali és tudományos elfoglaltságai miatt inkább a levelezési sakk és feladványszerzés felé fordult, bár megmaradt főtorna játékosnak. 1952-ben a győztes magyar csapat tagja a levelezés világbajnokságon. Emlékére a Statisztika PSC már 1976 óta rendezett versenyeket, az 1982-es a nagymestertornák tekintetében a második.

Nem volt nagy meglepetés, hogy a verseny esélyese, Adorján András világbajnokjelölt végzett az öt külföldi és hét hazai játékost felvonultató mezőny élén. Adorján, mint a Statisztika PSC NB I-s csapatának éljátékosa a szervezésből is jócskán kivette a részét. Bevált a nálunk újszerű lebonyolítási rend, miszerint a játszmák egyórás vacsoraszünet után még aznap folytatódtak, így küszöbölve ki az esetleges „külső” segítséget és megtakarítva a függőnapokat is. A második-harmadik helyen egy pont hátránnyal a szovjet Mark Tajmanov és Leonyid Judaszin végzett, utóbbi nemzetközi mesteri normát is teljesített. A „B”-csoportban Uwe Bönsch diadalmaskodott, a nemzetközi mester normát teljesítő Végh Endre a második, Horváth Gyula a harmadik díjas lett.

XXXVIII. Magyar sakkbajnokság Schneider Attila győzelmével végződött, Horváth Tamás ezüstéremmel, Lukács Péter bronzéremmel gazdagodott. Az 1982. volt az utolsó év, amikor középdöntőkből lehetett bejutni a döntőbe.

1982-ben nemzetközi nagymesteri címet kapott Pintér József, nemzetközi mesterit Kállai Gábor, Káposztás Miklós, Karsa László, Orsó Miklós és Varasdy Imre, FIDE-mesterit Forgács Gyula, Halász Tamás, Horváth Gyula, Hradeczky Tamás, ifj. Károlyi Tibor, Pirisi Gábor, Polgár István, Sinkovics Péter, Szalánczi Emil, Végh Endre és Zsinka László, magyar mesterit pedig Ábel Lajos (1944-), Bauer Péter (1946-), Brandics József (1955-), dr. Erdélyi Tamás (1953-2017), Fodré Sándor (1953-), Kormányos Zoltán (1954-), Kubacsny László (1951-), Lovass Imre (1944-2010), Nagy János (1959-?), Rövid Kálmán (1955-), Salánki Endre (1941-), Tolnai Tibor (1964-), Utasi Tamás (1962-1991).

(A játszma Végh Endre elemzésében a Magy Sakkélet 1982. év szeptemberi számában jelent meg.)