Véget ért a 45. Sakkolimpia, amelynek Budapest adott otthont. A Női és Nyílt kategóriában egyaránt India lett a bajnok.
Hazánk három férfi és három női csapatot indított a sakkolimpián. A 11 fordulós, svájci rendszerű versenyen ők képviselték hazánkat:
Férfiak
„A” csapat:
GM Berkes Ferenc
GM Gledura Benjámin
GM Lékó Péter
GM Rapport Richárd
GM Sanan Sjugirov
Szövetségi kapitány: GM Ács Péter
„B” csapat:
GM Antal Gergely
GM Bánusz Tamás
GM Kozák Ádám
GM Papp Gábor
GM Prohászka Péter
Szövetségi kapitány: GM Medvegy Zoltán
„C” (U25) csapat:
FM Juhász Ágoston
GM Kántor Gergely
IM Karácsonyi Gellért
IM Krstulovic Alex
IM Vanczák Tamás
Szövetségi kapitány: GM Gonda László
Nők
„A” csapat:
WIM Gaál Zsóka
GM Hoang Thanh Trang
WGM Papp Petra
WIM Terbe Julianna
WGM Lázárné Vajda Szidónia
Szövetségi kapitány: GM Fodor Tamás
„B” csapat:
WFM Demeter Dorina
WFM Karácsonyi Kata
WGM Lakos Nikoletta
WIM Mihók-Juhász Barbara
WIM Terbe Zsuzsanna
Szövetségi kapitány: GM Galyas Miklós
“C” (U25) csapat:
WFM Tóth Lili
Sulyok Eszter
WFM Gömböcz Zsófia
Nandin-Erdene Davaademberel
WCM Sipos Stefánia
A magyar csapatok eredményei és helyezései a 11., utolsó forduló után:
Gledura Benjámin 2. helyezett lett a tábladíjasok között.
Nők:
A: Magyarország-Spanyolország 0,5-3,5. A csapat a 14. helyen végzett.
B: Magyarország C-Magyarország B: 0,5- 3,5. A csapat a 29. helyen végzett.
C: Magyarország C-Magyarország B: 0,5-3,5. A csapat a 65. helyen végzett.
Nyílt:
A: Spanyolország-Magyarország 2:2. A csapat a 11. helyen végzett.
B: Magyarország-Fülöp-szigetek 3:1. A csapat a 33. helyen végzett.
C. Ausztria-Magyarország 2,5-1,5. A csapat a 64. helyen végzett.
GRATULÁLUNK A CSAPATOKNAK!
Tompa János delegációvezető összefoglalója:
Véget ért a budapesti sakkolimpia.
A két első válogatottunk nem érte el azt, amiben a forduló előtt reménykedtünk. A férfiak 2-2-t játszottak a spanyolokkal. Rapport kockáztatott a nyerés érdekében: elfogadott egy gyalogáldozatot és némi reményt ébresztett a szurkolókban, hogy esetleg nyer. Később azonban kiegyenlített középjáték alakult ki és döntetlen lett. Hasonló mederben folyt a játszma a másodikon is, ahol Lékó lenyert egy gyalogot, de az ellenfél rosszabb állásból kiharcolta az egált. A hátsó táblákon sokkal élesebb harc dúlt. Gledura erős támadása átütő erejűnek bizonyult és megszereztük a vezetést. Nem sokáig tartott örömünk, mert Sjugirov helyzete egyre romlott, majd az időzavar is közbeszólt és vesztett. Ez az meccseredmény nem volt elég a verseny előtt megfogalmazott minimális cél eléréséhez, az első tíz közé jutáshoz. Persze a holtverseny a 7-13. helyen és ebből a pontértékelés után elfoglalt 11. pozíció egyáltalán nem kudarc. S azt se felejtsük el, hogy a 9. rajtszámmal indultunk. Csupán azért rossz egy kicsit a hangulatunk, mert szinte végig az élcsoportban, sőt néha a szűk élcsoportban voltunk.
A verseny második felében meg kellett mérkőznünk a két elsővel, de egy íratlan törvény kimondja, hogy a svájci rendszerű tornákon az utolsó két forduló rendkívül sokat számít. Mi két pontot szereztünk a lehetséges négyből, míg például a németek és az azerbajdzsániak négyet. Ők közelében sem voltak az első táblasornak, alig kerültek szembe a legjobbakkal, mégis előttünk végeztek. Csapatunk két legjobbja Rapport Richárd az első táblán és Gledura Benjamin a negyediken. Benjamin a második lett a tábladíjasok között. Ők ketten gyarapították is az értékszámukat, míg Sanan Sjugirov és Berkes Ferenc vesztettek belőle. Lékó Péter az elvárását hozta. A végső sorrend: 1. India 21 pont, 2. USA, 3. Üzbegisztán, 4. Kína, 5. Szerbia, 6. Örményország mindegyikük 17 pontos. 7. Németország, 8. Azerbajdzsán, 9. Szlovénia, 10. Spanyolország, 11. Magyarország, 12. Törökország, 13. Görögország 16-16 ponttal. A B-együttesünk, amely 25-ös rajtszámmal kezdett a 33. helyen végzett, 14 pontot gyűjtve. Az ő holtversenyük még népesebb: 25.-től a 40.-ig állnak együtt. Hasonlóan az előzőekben leírtakhoz, itt is elmondható, hogy az elvárásnak éppen megfeleltek, de egy picit többet reméltünk. Gondjuk az volt, hogy nem volt egy jó formában lévő, „húzó emberük”. Egyedül Prohászka Péter szerzett Élő-értékszámot, a többiek nem, sőt hárman elég sokat veszítettek. A C csapat alig több mint a meccspontok felét gyűjtötte össze: 12 ponttal zártak. Ez csupán a 64. helyhez volt elég. Utánpótlás válogatottunktól többet várt a közvélemény. Ebből a gárdából Vanczák Tamást kell kiemelni, aki 8 partiból 6,5 ponttal magasan a legeredményesebb tagja volt az együttesnek.
A női olimpiai bajnokságot is India nyerte, bár egyáltalán nem azzal a fölénnyel, mint a férfiak. Ezzel a kettős sikerrel lenyűgözték a sakkvilágot. Sajnos, a magyarok a spanyolokkal vívott csatát az utolsó napon nagy arányban elveszítették: 0,5-3,5. Végül 15 ponttal a 13-21. helyen előállt holtversenyben a 14. helyen végeztek, amely pontosan az induló rangszámuknak felel meg. Megjegyzendő, hogy a közvetlenül őket megelőző Izrael ma Irán távolmaradása miatt ingyen 4-0-ás győzelmet és ezzel erősödő holtversenypontokat kapott. Női válogatottunk szereplése megérdemli a dicséretet. Kiegyensúlyozottan haladtak előre a torna folyamán, annyira, hogy a hajrában még az egész magas hely elérése is felvillant. Gaál Zsóka, Hoang Thanh Trang és Lázárné Vajda Szidónia voltak a legjobb pontszerzők. Két másik játékosunk halványabb eredményét a nagymértékű értékszámveszteségük is bizonyította.
A női B-csapat tisztes helytállással 29. lett. Holtversenyük 22-36. helyeken állt elő, és 14 pontot szereztek. Kár, hogy Karácsonyi Kata 80 százalékos teljesítménye – a túl nagy konkurencia miatt – nem kerülhetett be a legjobb tábladíjasok közé. A váratlanul beugró harmadik női gárda végül a 65. helyen végzett, miután az utolsó fordulóban kikaptak a honfitársaiktól, a magyar B-től. Közülük csupán Gömböcz Zsófia tudott kis értékszám pluszt elérni.
A női verseny élmezőnye: 1. India 19, 2. Kazahsztán 18, 3-6. USA, Spanyolország, Örményország, Grúzia, 17-17, 7-12. Kína, Ukrajna, Lengyelország, Bulgária, Argentína, Üzbegisztán 16-16, 13-21. Izrael, Magyarország A, Azerbajdzsán, Mongólia, Görögország, Franciaország, Svájc, Kanada, Hollandia 16-16 ponttal.
A befejező fordulót követően, azt hiszem, egy nagy sikert mindenképpen elkönyvelhet Magyarország. Biztos vagyok benne ugyanis, hogy a színvonalas, jó rendezést az egész világ sakktársadalma el fogja ismerni, amelyhez a FIDE 100 éves fennállásának ünnepsége is szép, emlékezetes keretet adott.