Gara Tícia és Almási Zoltán a bajnokok – 2019. december 22.

A mai napon délelőtt az MTK a „Lauderben” megrendezte az I. Antal László emlékversenyt, amelynek során Balog Imre (GM) végzett az első helyen megelőzve Antal Gergelyt (GM) és Jakab Attilát (IM). Figyelemre méltó az a tény, hogy a versenyen 106 játékos indult.

A Sakkszövetségben a KO-bajnokságon először a hölgyeknél fejeződött be a Gara Tícia-Vajda Szidónia játszma. A spanyol megnyitáson belül a berlini védelem volt a mai téma, annak is az 5.Be1-es alvarija. Erről az Informátor 139-es kötetében megnyitáselméleti cikket írt  Shyam Sundar Mohanraj indiai nagymester, bizonygatva, hogy világos azért itt-ott kicsit jobban áll. A hölgyek partija a 18.lépés után végződött döntetlenül, talán lélekben már a rapidpartikra gyúrtak.

A férfiaknál az Almási Zoltán-Bánusz Tamás parti éles csatát hozott. Megint orosz védelem, megint 5.Fd3-as alvari. Mint ahogy azt Alma a parti után elmondta, a készülés során sok-sok varit átnézett, de megnyitási előnyt nem nagyon talált, ezért esett a választása ismét a kissé furcsa futólépésre. De hát az vesse rá az első követ, aki meg tudja dönteni a sziklaszilárd orosz védelmet. Tamás a 2. partiban sem állt rosszul, ám most mégis ő tért el és a 7.lépésben kitette vezérfutóját g4-re. A szimmetrikus gyalogállás láttán sokan azt gondolhattuk, hogy a parti vagy így, vagy úgy döntetlennel végződik majd, ám Alma mély 15.Vb1! lépése mutatta, hogy világosnak kicsi, de tartós előnye van. Sötét felvette a kesztyűt és a 16…Hd5 lépésével ugyancsak megkavarta az állást, sakkal áldozta be a h7-gyalogost. Azt gondolom, hogy az állás további mélyebb elemzést igényel, világos belement a bonyodalmakba, Bánusz hihetetlenül jól kavart és belekényszerítette ellenfelét egy valószínűleg kétes tisztáldozatba. Nézve a számítógépes értékelést és a gondolkodási idő felhasználását, az is simán benne volt a levegőben, hogy 2019-ben új férfi bajnokot avatunk Bánusz Tamás személyében. Már az eredményhirdetésen is túl voltunk, amikor megkérdeztem mindkettejüket, hogy százalékosan milyen esélyt adtak maguknak a bajnoki címre világos 19.Hg6+ lépése után. Zoli szerint 50-50 százalék esélye volt, Tamás úgy érezte, hogy ő áll jobban, de nem nagyon kívánt százalékos értékelést adni. Talán az egész verseny legérdekesebb partiját láthattuk. És hogy mi történt végül a bonyodalmak csúcspontján? Sötét számolási hibát ejtett és a 20…Fxf3 lépéssel előnybe hozta világost, majd –igazolva a mondást, mely szerint a hibák ritkán történnek újabb hiba nélkül – ismét rosszat lépett 21.lépésével. Almási most már érezte a labdát és egy újabb Bánusz-hibát követően nyert állásra tett szert és a 23.lépésben nyert. Almási Zoltán ezzel a győzelmével kilencedik (!) bajnoki címét érte el és beállította Portisch Lajos (és Szabó László) csúcsát. Hadd mellékeljek egy kis táblázatot, amelyet tavaly készítettem a Magyar Sakkvilág számára az eddigi magyar bajnoki csúcstartókról, ezt frissítettem most:

Egy kis magyar bajnoki statisztika (update)

Legelőször is hadd idézzem Churchillt (vagyis precízebben a neki tulajdonított mondást), mely szerint: „csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”. Miért? Igen nehéz a mai KO-bajnokságokat és a régi körmérkőzéses bajnokságokat (esetleg a nyílt bajnokságokat) összehasonlítani, más lebonyolítási rendszer, más korszak, más ellenfelek. De azért megpróbáljuk. („Holtverseny” esetén a korábban született sakkozó kapott elsőbbséget)

1. Portisch Lajos 9 magyar bajnoki cím ( 1957, 1958, 1960, 1961, 1962, 1963, 1965, 1971, 1975, 1981) – az 1981-es bajnoki címet Portisch Lajos szuperdöntőn érte el
2. Almási Zoltán 9 magyar bajnoki cím ( 1995, 1997, 1999, 2000, 2003, 2006, 2008, 2009, 2019) – 1997-ben a bajnoki címet Almási Zoltán a szuperbajnokságon érte el, 2000-ben KO-bajnok lett
3. Berkes Ferenc 8 magyar bajnoki cím (2004, 2007, 2010, 2012, 2013, 2014, 2016, 2018) – a 2007-ben, 2010-ben és 2018-ban Berkes Ferenc KO-bajnok lett, 2014-ben és 2016-ban nyílt bajnok
4. Barcza Gedeon 6 magyar bajnoki cím ( 1947, 1949, 1951, 1955, 1956, 1966)
5. Szabó László 6 magyar bajnoki cím ( 1946, 1950, 1952, 1954, 1959, 1967)

(A kis összesítés nem tartalmazza Szabó László 3 második világháború előtti bajnoki címnek tekinthető eredményét – 1935,1937 és 1939, valamint ugyanígy Barcza Gedeon 1942-as és 1943-as győzelmét)

És mi a helyzet a lányoknál? Itt bizony rapidjátszmáknak kellett eldönteni a holtversenyt (első körben). Az első partiban Gara Tici jó stratégiai teljesítményt nyújtva fokozza ez előnyét, jobban áll, még jobban áll, majd nyerésre áll, ám a legvégén teljesen nyert állásban a gól helyett kapufát lő és a parti döntetlennel végződik. Nagy mentés a jól küzdő Sziditől! Fogadást kínáltam a nézőtéren (5ezer dollár lett volna a tét, állítottam, hogy a második rapidparti eldől. Persze megint vesztettem volna, újabb döntetlen, ezúttal is nagy küzdelemben. Mi lesz itt még ma? kérdeztük a nézőtérre betévedt és a saját partiját kíméletlen őszinteséggel elemző Almási Zolit, ő nem merte a jós szerepét felvállalni. Jött az első villámparti, amelynek során Tícia állása mindvégig kedvezőbbnek tűnt, be is húzta a pontot, az első eldőlt parti a két lány mini meccsén. Szidinek feltétlenül nyernie kell ahhoz, hogy legyen esélye a mindent eldöntő armagedon-partiban. Ám erre már nem került sor, Tíciai a második villámpartit is megnyerte, ezzel 2:0 arányban nyerte a villám-mérkőzéseket és ő lett Magyarország 2019. évi női bajnoka. A győzteseknek gratulálunk!

A versenyek végeredménye:

Hölgyek:

1. Gara Tícia
2. Lázárné Vajda Szidónia
3. Papp Petra
4. Gara Anita

Férfiak:

1. Almási Zoltán
2. Bánusz Tamás
3. Erdős Viktor
4. Ács Péter

Nem sokkal a legutolsó parti (Gara Tícia-Lázárné Vajda Szidónia) befejezését követően került sor a díjkiosztóra. Ennek során Kapás Róbert, a Sakkszövetség főtitkára, illetve dr. Csaba Árpád, a verseny fő szponzora mondtak beszédet. Kedves gesztus volt Almási Zolitól, hogy a résztvevők nevében megköszönte dr. Csaba Árpád odaadó támogatását és gratulált korábbi ellenfeleinek a jó játékért, különösképpen Bánusz Tamásnak. „Jövőre veled ugyanitt?” – a verseny helyszínét most még nem lehet pontosan tudni (jó eséllyel ismét a Huszti úton lesz), de azt igen, hogy 2020 decemberében ismét lesz Hetényi Géza emlékverseny, ami egyben a KO-magyar bajnokságot jelenti majd.

Vihar előtti csend – 2019. december 21.

„Benne leszek a tévében!” Volt már annak is vagy 10-15 éve, amikor ezzel a címmel futott egy tehetségkutató (?), vagy valóságshow a televizióban. A III. Hetényi-emlékverseny (és egyben KO magyar bajnokság) viszont tényleg bekerült a tévébe, a sportműsor is tudósított róla. Pedig ez még csak az utolsó előtti parti volt és a bajnok(ok) személye csak az utolsó játéknapon, vasárnap (22-én) válik ismertté.

A Lázárné Vajda Szidónia-Gara Tícia partiban 1.d4 Hf6 2.c4 e6 3.g3 d5 lépések után a katalán védelem egyik alapállása, a klasszikus változat jött ki. Világos a 7.He5-ös alváltozattal próbált előnybe kerülni, sőt, gyalogot is nyert, viszont ellenkező színű futók maradtak a táblán és a parti a 19.lépésben döntetlennel végződött. Ezer éve még nekem is volt hasonló jellegű játszmám Faragó Sándor nemzetközi mester ellen az egyik First Saturday versenyen. És, milyen az élet, a nézőtéren fel is bukkant Faragó Sanyi, aki valóban sokat játszott/játszik ezen a tornán és amikor azt mondjuk, hogy FS-verseny, akár rá is gondolhatunk. A versenynek sok pozitívuma van, az egyik közülük, hogy – mint ahogy az már egyszer-egyszer szóba is került – egy többszörös ezüstérmes hölgysakkozó, Csonkics Tünde kezd visszatérni a sakkozáshoz! Tünde az utolsó előtti játéknapon is ott volt és közelednek az ünnepek két méretes süteménnyel érkezett (persze „Süteménynek” Nagy Miklóst hívjuk, akinek a minősítése talán „nemzetközi FIDE-mesterjelölt” viccesen), egyenesen a Daubner-cukrászdából hozta. Talán Tünde vette észre, hogy itt a Volán-csapat. Mi még emlékszünk rá (öregek), hogy az 1980-as években egy mára már talán legendásnak mondható együttes (Bilek István, Ribli Zoltán nagymesterek, aztán Szabolcsi János, Kállai Gábor, Eperjesi László, Orsó Miklós, Orgován Sándor, Faragó Sándor, Horváth József, Horváth Csaba nemzetközi mesterek annak idején Csonkics Tündével és Bognárné Cynolter Erzsébettel) kitűnő csapatot alkotott.

A Bánusz Tamás-Almási Zoltán játszmában az angol megnyitás A39-es változata jött ki, majdnem az, amiről hajót neveztek el a Duna-parton (az A38-as rendezvényhajót). Volt ilyen megnyitás még az 1972-es Fischer-Szpasszkij vb-döntőn is, de még a Tolnai-Erdős, Zalakaros 2014 partiban is előfordult. Ugyanis a 8…Va5-ös változat jött ki. Olyannyira, hogy 9.e3 d6 10.Fd2 után még nekem is volt ugyanilyen partim 1990-ben Debrecenben Adorján ellen. Abban a játszmában viszont (gyanútlanul) 10…Fg4?-et léptem és hát 11.Hd5! után világos gyakorlatilag nyerve van, a partit el is vesztettem. Alma természetesen 10…Fd7-et játszotta és még egy jó darabig az elméletet követte a játszmájuk. A számítógép először enyhe, majd egyre nagyobb világos előnyt mutatott és bár a térelőny valóban fehér oldalán állt, konkrétumot nem igazán láttunk. A Maróczy-sündisznó jellegű állásban azonban egyértelműen sötétnek kellett vigyáznia. Zoli be is áldozott először egy, majd még egy gyalogot a kiegyenlítés érdekében és ezt el is érte, a parti a 32.lépésben döntetlennel zárult, 3 óra játék után.

Vasárnap viszont minden eldől, kiderül, hogy ki lesz a magyar bajnok és kinek jut „csak” az ezüst a III.Hetényi Géza emlékversenyen. 14 órára várjuk a  kedves érdeklődőket a Sakkszövetségbe!

Lassú tűzön pirítgatni – 2019. december 20.

Még mielőtt az első lépést bárki is megtette volna a III.Hetényi-emlékversenyen (KO-bajnokság), 9 óra 45 perckor az Új Köztemetőben kísérte útjára egy kb. 30-40 fős csoport a legjobb magyar sakkszakírót, Szilágyi Péter nemzetközi mestert (1937-2019). A búcsúztató beszédet Tompa Jánosnemzetközi mester tartotta, a család és a barátok mellett ott volt többek között Portisch Lajos, Portisch Ferenc és Csom István is. Péter, nyugodj békében! Az az Olvasónk, aki többet szeretne megtudni Szilágyi Péter életéről, vegye meg/rendelje meg Károlyi Tibor könyvét, „Akit a sakk tett emberré” (kapható a Sakkszövetségben, a Sakkboltban).

Délelőtt (ez most kivételes időpont volt) került sor a bronzmeccsekre, a 4 rapidjátszmára. A férfiaknál Erdős Viktor-Ács Péter mérkőzést láthattunk, melynek során Viktor nyert 3:1 arányban. Noha Viktor (az első két játszma megnyerésével) már 2,5:0,5 arányban vezetett, azért a negyedik partit is lejátszották.

A hölgyeknél a 4 rapidparti nem hozott döntést (2:2), viszont a snellpartik igen, a Papp Petra-GaraAnita párharc ugyancsak izgalmas volt, minden egyes játszma eldőlt! A villámjáték során Papp Petra bizonyult jobbnak, ebben a műfajban 2:0-ra nyert, így a szegedi lányé lett a bronzérem. A legeslegelső (rapid) partit Petra nyerte, aztán Anita nyert kettőt, így 2:1-re ő vezetett, ám aztán Petra kiegyenlített. És a legutolsó villámparti is felettébb érdekesen alakult, 5-5 másodpercnél Petra tisztet adott oda (elnézte, áldozta?), Anita viszont rossz bábot fogott meg, amellyel lépnie kellett és így a partit – és a mérkőzést – elveszítette.

A nagy partikra délután 14 órai kezdettel került sor és most már végig ez lesz a menetrend, vagyis a hétvégén (szombaton és vasárnap is).

A Gara Tícia-Lázárné Vajda Szidónia parti nyugodt mederben indult (olasz megnyitás), a nézőtéren a pesszimisták azt mondták, ez a parti úgyis remi lesz. Hittük is, meg is nem is a már Nostradamus által is megírt jóslatot (Műve 1555 május 4-én jelent meg „Jövendölések” – Les Prophecies címmel). Ugyanakkor a játszma lefolyása erre majdnem rácáfolt, hiszen Szidinek 30 perc hátránya volt és hozzá még kicsit rosszabbul is állt. Aztán szépen, fokozatosan kiegyenlítődött az állás és a parti valóban remivel végződött 2 óra játék után.

Az Almási Zoltán-Bánusz Tamás mérkőzésen az orosz védelem került terítékre. Mit tegyen egy 1.e4-es játékos ez ellen? És mit a berlini fal (1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fb5 Hf6) ellen? Nagy kérdés, ha tudnám rá a választ, alighanem a legfőbb szekundáns lennék a Carlsen-csapatban. Apropó, Carlsen, a zuhanyhíradó szerint 2013-ban a londoni világbajnokjelölti versenyen mintha Alma is a norvég sztár csapatában lett volna, azt beszélik, hogy bedolgozott neki a háttérben. És nem rosszul tette, ismerjük Carlsen szárnyalását (csak le ne maradjon az első ékezet J) azóta (is).Na szóval, azt látom, hogy a két magyar nagymester itt a döntőben azt a taktikát választja, hogy szépen, lassan, óvatosan kezd (egy átlagos megnyitással) és stratégiai módon kíván előnybe kerülni, az ellenfelet szépen, lassú tűzön szeretné pirítgatni. Az első (1.d4 Hf6 2.g3-as megnyitású) partinak is igazából ez volt a lényege. Alma 1.e4 e5 2.Hf3 Hf6 3.Hxe5 d6 4.Hf3 Hxe4 után a nem túl támadó, de cseppet sem veszélytelen 5.Fd3-as folytatást alkalmazta. Pedig ugyancsak e falak között (a Sakkszövetségben)  a manapság népszerű 5.Hc3-as rendszerről Lékó Péter kitűnő előadást tartott (Maróczy Géza Központi Sakkiskola és az ifiválogatott közös edzése volt 2014-ben, a győri U16 vb előtt. És ha már Maróczy Géza Központi Sakkiskola, akkor legutóbbi tanártársaim, Vidéki Sándor, Mészáros András , Pálkövi József és Akóts Gábor, valamint a felváltva meghívott válogatott sakkozók nevében is kikérem magamnak/magunknak, hogy a gyerekek csak „hülyéskedni” jártak Mátraházára. Azért mert volt reggeli torna, az ebédszünetet megelőző sportfoglalkozás, nagyon kemény, tervszerű, ellenőrizhető munka folyt. És ne feledjük, hogy ebből a suliból nőtte ki magát Rapport Richárd, Gledura Benjámin, Kozák Ádám, Papp Petra és még másik 10 nagymester, köztük a III.Hetényi-emlékversenyen is részt vett Balog Imre és Mihók Olivér. Nem tartom célravezetőnek, hogy egy új rendszer az előzőnek a teljes tagadásával és gyakran a tények meghamisításával épüljön fel).

A parti – ahogy a nézőtéren elhangzott – a nagyon kicsi valami, illetve a nagy semmi között mozgott, mármint ha világos előnyéről beszélünk. Szakmailag viszont egyáltalán nem lehetett kifogás Alma és Báni játékára, talán ha egyszer-egyszer volt olyan, hogy nem a gépi legjobbat lépték. Világos szépen, lassan kúszott előre, sötét 21…b7-b5 lépését kihasználva a vezérszárnyon voltak esélyei. Pintér nagymesterrel – kommentátortársammal – különböző tippeket engedtünk meg magunknak és el kell, hogy ismerjem, ezek során „Pintjó” többször nyert, mint én. De lehet, hogy éppen ez volt a baj! Hiszen Alma bátor 37.c4 (?!,!?) lépése – legalábbis a számítógép szerint – minden előnye mellett komoly kockázatokat is hordozott. A gyalogáldozatot Tamás elfogadta és talán már ő került kisebb előnybe. A 44.Vxc3 folytatás után 44…Vxd5-tel a  parti gyorsan remire oldódott, ám 44…a4 után sötét távoli szabadgyalogjával még kicsit kellemetlenkedhetett volna. Nagy csata volt! És hadd szóljak még a két játékos kiemelkedően sportszerű hozzáállásáról is. A játszma után röviden elemeznek (az a néző, aki kivárja ezt a pillanatot, az első két játszmát elnézve ez kb. 18.20 körül van) és kötöttek egy olyan megállapodást, hogy nem indul el az óra a kiírt 14 órai időpontban, hanem megvárják egymást és a parti csak akkor indul, ha már mindketten ott ülnek a táblánál. Ismerve a Karácsony előtti budapesti tömegközlekedést, ahogy a neve is mondja, mindenhol tömeg van. És hát kérem az Olvasókat, hogy jöjjenek bátran a Sakkszövetségbe szurkolni, elemezni, a mérkőzést nézni, annak örülünk, ha minél nagyobb tömeg van…

„A kutyák még várhatnak” – 2019. december 19

„A kutyák még várhatnak” – így kiáltott fel Csonkics Tünde este 18 óra 10-kor, annyira izgalmas állás alakult ki a Bánusz Tamás-Almási Zoltán partiban. No persze most csak így in medias res (az események, dolgok közepébe vágva) kezdtem el a rövid beszámolómat a KO-bajnokságról. Egyébként naponta ezerszer látjuk, hogy hangzatos címekkel igyekeznek az interneten a gyanútlan ember figyelmét egy-egy cikkre odavonzani. Na, de térjünk vissza a hagyományos, kronologikus rendhez.

A női KO-bajnokságon a Lázárné Vajda Szidónia-Gara Tícia parti a Grünfeld-védelmet hozta, annak is a g3-as változatán belül a 7.Vb3-as alvariját. A 9. lépésben Szidi vezért cserélt 9.Vxb6-tal. E helyett a legmodernebb (viszont talán eléggé kockázatos lépés) a 9.Fd2. Rapport Ricsi ezzel a lépéssel verte meg pár éve David Howellt és a New In Chess elemzésben azt írta, hogy 9.Fd2 Vxb2 után sötét kényelmesen áll és aligha játszik majd így egy következő alkalommal. No persze nem kell „Soros-ügynöknek” lenni ahhoz, hogy az ember a sorok között is tudjon olvasni. Egészen biztos voltam benne már akkor is, hogy ez nem csak egy hirtelen felindulásból elkövetett (hanem egy otthon jól kielemzett) 9.Fd2-es vari és aztán – milyen a sors – később Ricsi ismét (!) meglépte a változatot. Hányszor, de hányszor láttuk már, hogy (sakkban) az írott szó nem mindig igaz. (Hát még az életben!) Szóval a lányok partija nem alakult ennyire élesen, a vezércserét követően viszonylag kiegyenlített állás alakult ki és a játszma  mintegy 2 óra játék után a 20. lépés után döntetlennel ért véget.

A férfi bajnokságon a nagy meccs (Bánusz Tamás-Almási Zoltán) nagy izgalmakat hozott. És igaza volt Pintér Józsefnek, aki kommentátortársam és azt mondta még a játszma elején, hogy nem talált játszmát az adatbázisokban, amit egymás ellen játszottak volna. Mármint normál, klasszikus gondolkodási idejű partit. Rapidban már kétszer mérkőzött Tamás és Zoltán, ennek során két döntetlen született, snellben két ízben is Tamás nyert. Úgyhogy, kedves Olvasó, most egy kicsit olyan helyzet állt elő, mint az 1960-as Tal-Botvinnik vb-döntő esetében, a játékosok életükben először a meglehetősen nagy tétért vívott meccs első partijában sakkoztak egymással. Mert hát a tét nagy, ki nyeri a III.Hetényi Géza emlékversenyt, ki lesz a KO-bajnokság győztese a férfiaknál.

„1.d4 Hf6 2. c4 c5 3.d5 b5, Benkő csel” – ezekkel a szavakkal kezdte Szabó László elnök úr (a Sakkszövetség elnöke) a Farkasréti temetőben a (kitűnő búcsúztató) beszédét, amit Benkő Pál nagymester ravatalánál mondott szeptemberben. Hát, nagyon meg lettem volna lepve, ha itt is ezek az éles lépések történnek. No persze akkor is meg voltunk lepődve Pintér József nagymesterrel, amikor a partiban 1.d4 Hf6 2.g3 következett. És milyen érdekes, a mai modern megnyitáselmélet rengeteg olyan új változatot termel ki, emel fővari rangra, amire régi klasszikus szemmel csak annyit kérdeztünk volna, hogy ez meg mi a szösz. Ha végigböngésszük az adatbázisokat, látjuk, hogy világklasszisok sora játszik így világossal, várva a tempóelőnyös Grünfeld-védelmet világossal. Gründfeld itt, Grünfeld ott, mert hogy a hölgyeknél is ugyanilyen volt a megnyitás. Zoli a válaszlépésén hosszasan elgondolkodott. Sőt, a megnyitásban is hosszasan töprengett, úgyhogy Tominak az első 15 lépéspár után lett is vagy 40 perce időelőnye. És még mellé kedvezőbben is állt, valahogy a sötét tisztek koordinálatlanok voltak, noha a gyalogcentrum nagy stabilitást adott az állásnak. Igazi presztízscsata volt a játszma, egy ponton nagyon úgy tűnt (a 26.lépés után), hogy Tomi lesz a győztes. Az MF szerint (nem tudja az Olvasó, hogy mi is az az MF? Hát javaslom akkor, hogy olvassa el Vlagyimir Tukmakov könyvét a Modern Chess Preparation-t, abban a kitűnő edző, nagymester leírja, hogy az bizony a számítógép, vagyis a Metal Friend) világos 28.Kd2 lépéssel nyerhetett volna. Ez volt világos óriási esélye, viszont – valljuk be – a táblánál ezt nagyon nehéz lett volna megtalálni. A bonyodalmak a 28.Bde1 lépés után sem ültek el teljesen, csak lecsendesedtek, amelynek során sötét fokról-fokra kiegyenlített, ám még meg kellett úszni a kölcsönös időzavart. Bizony, közben Bánusz Tomi is alaposan belegondolkodott a partiba és utolérte Almát időben. Na, meglett a 40! Az állás talán kiegyenlített, de felettébb izgi. És ekkor hangzott el Csonkics Tündétől a címben idézett mondat, hogy „a kutyák még várhatnak”, ugyanis Tünde, aki szinte minden nap végigszurkolja a partikat, gyakorta úgy köszön el, hogy „leviszem a  kutyusokat sétáltatni”.  A játszmának ezen a pontján ő is belátta, hogy mi az aktuálisan fontos és a rangsorolás után nem az ebek kerültek az első helyre. De hogy a 4 játszmából álló mérkőzés után ki kerül majd az első helyre, az még teljesen nyitott kérdés. A játszma aztán a 40.lépés után is folytatódott, világos megértette, hogy elment az előnye és az egyébként éles végállásban sötét állt már talán egy paraszthajszálnyival jobban. Alma tépte is magát (a kifejezést Fischer használta, lásd 60 emlékezetes játszmám című könyv), de aztán belement a háromszori lépésismétlésbe, így lett a meccs első partija döntetlen 44.lépésben.

Folytatás pénteken, december 20-án, délelőtt, ugyanis mind a hölgyeknél, mind a férfiaknál a 3.-4. helyezéseket eldöntő rapid-, illetve snellpartikat délelőtt játsszák a Sakkszövetségben. A hölgyeknél Gara Anita mérkőzik Papp Petrával, a férfiaknál Erdős Viktor küzd Ács Péterrel.

És a bajnoki címért a második partikat december 20-án pénteken a szokott időben játsszák, vagyis 14 órakor. Minden kedves nézőt, szurkolót, érdeklődőt nagy szeretettel és helyszíni élő közvetítéssel várunk Pintér József nagymesterrel.

Drámai pillanatok – 2019. december 17.

 Ma, a III. Hetényi-emlékverseny (egyben magyar férfi- és női KO-bajnokság) nyolcadik játéknapján csaknem minden a rapidjátszmák dőlt el.

Tegnap, amikor a kis beszámolóm végén sorbavettem a Sakkszövetségben fellelhető ezüstérmes olimpikonokat (Csonkics Tünde, Pintér József, Ács Péter), kihagytam Almási Zoltánt, aki – Csonkics Tündéhez hasonlóan kétszer is ezüstérmet szerzett. Legelőször 2002-ben Bledben (Kállai Gábor volt a kapitány), majd 2014-ben Tromsőben (Horváth Tamás volt a kapitány). Arra gondoltam, hogy ma írok róla részletesebben, ha netán kiesik, azért, ha meg netán továbbjut, azért.

Az egyetlen parti, ami ma az alapszakaszban eldőlt, vagyis pont, hogy nem dőlt el, viszont a  továbbjutást eldöntötte , az Ács Péter-Bánusz Tamás mérkőzés volt.  A megnyitás a kölcsönös ravaszkodás jegyében telt, Péter 1.d4-gyel kezdett, amire Tamás az elfogadott vezércsel 3…a6-os változatát játszotta. Nemrégiben talán Gonda Laci írt cikket erről a variról a New In Chess Yearbookban. Kezdetben sötét állt jól, majd egy csendes fordulattal átugrott az előny világos oldalára és már-már úgy nézett ki, hogy a rapidozás dönt majd itt is a továbbjutásról. De nem, mert Péter (kevés idővel) megengedett ellenfelének egy minőségáldozatot, ami után sötét nem veszíthetett. A döntetlen a 47. lépésben vált véglegessé, igazi kemény csata volt a mai is, összesítésben tehát Bánusz Tamás 1,5:0,5 arányban győzött és az egész mezőnyből elsőként került a döntőbe.

Érdekesnek ígérkezett és valóban érdekes is volt Almási Zoltán és Erdős Viktor csatája. A Réti megnyitás során világos mintha kicsit jobban állt volna, viszont sötét sem volt esélytelen. Aki nyer (rapid nélkül) továbbjut. Már-már úgy tűnt, hogy Alma felülkerekedik, amikor Viktor egészen zseniális vezéráldozatot talált (odaadta királynőjét egy bástyáért és könnyűtisztért). No pasaran! (vagyis nem törnek át), gondolta Viktor és igaza lett, a játszma az időellenőrzés után nem sokkal döntetlen lett.

A lányoknál ismét a békésebb szándékok és a ravaszdi taktikázás játszott főszerepet, így a Gara Tícia-Gara Anita és a Lázárné Vajda Szidónia-Papp Petra parti is döntetlenül végződött.

Ma jó nap volt a közvetítés szempontjából, a fentebb is említett tromsői „ezüstkapitány”, Horváth Tamás is beült a nézőtérre és velünk együtt szurkolt. Megtudtuk tőle azt is, hogy a 2020-as zalakarosi verseny június 1.-9. között lesz, nem árt azt már jó előre felírni a noteszbe. (Ahogy egy régi kabaréműsorban Major Tamás kérdezte Psota Irént: „No te esztelen, mit tartok a kezemben?” A válasz jött is: „Noteszt”. Hihetetlenül jó a magyar nyelv, rengeteg szójátékot lehet vele művelni.) És hát, ha egy volt szövetségi kapitány megjelenik, érdemes a helyzetet kihasználni, meg is kérdeztem tőle, hogy ha most 2019. december 18-án, csak úgy, mindenféle sakkszövetségi felhatalmazás nélkül össze kellene állítania a legerősebb magyar férfiválogatottat, akkor hogyan döntene. Szimpatikus csapatösszeállítást mondott az idén 66 éves szakember, mert a közönség is egyetértett vele és véleményét tapssal jutalmazta.

És közeledett az est fénypontja (a Holló színház műsorában az est „fémpontyáról” beszéltek annak idején), a rapidpartik. Két-két parti 15 perc gondolkodási idővel és lépésenként 5 perc bónuszidővel, kezdés este 8-kor.

Az Almási Zoltán-Erdős Viktor minimeccs első partijában a Spanyol megnyitás 5…Fc5-ös változata jött ki, nemrég (pár éve) Caruana ebben a variban ugyancsak megverte Onyiscsukot. Almási Zoli mintha parányi előnyre tett volna szert, gondolkodási időjét jól beosztotta és ahogy ment, ment tovább a végjáték, egyre jobban állt, a bástyavégjátékban meg biztos kézzel érvényesítette előnyét. Vissza tud-e vágni Viktor? Lesz-e elég stabil Alma sötéttel? Ezeken a kérdéseken gondolkodtunk a két rapidparti közben a 10 perces szünetben.

A második parti Erdős Viktor és Almási Zoltán között 1.d4 Hf6 2.Hc3-mal kezdődött. Alma viszonylag hosszasan elgondolkodott. Meglehet, hogy Viktor 2…d5-re 3.Ff4-gyel a Rapport-megnyitás irányába vitte volna a partit, viszont 2…g6 következett és a Pirc-védelem volt a táblán, annak is a d4-e4-f4-es alváltozata (osztrák támadás). A nyitási csatát Viktor nyerte, komoly térelőnyre tett szert, a „lelátón” komoly esélyét láttuk egy Erdős-győzelemnek, ami után snellpartik következtek volna. Hihetetlen dráma szemtanúi lehettünk a szövetségben, volt a partinak olyan szakasza, ahol a játékosok végig rossz lépéseket tettek. No persze a számítógépes fedezék mögül minden nagyon egyszerűnek tűnt. Úgy festett, hogy a parti legvége lépésismétléses döntetlen lesz, ám Viktor végül túllépte a gondolkodási időt. Így Almási Zolinak 2:0 arányban sikerült a rapidszakaszban továbbjutnia a döntőbe, ahol az alapszakaszban négy klasszikus gondolkodási idejű partit kell vívnia Bánusz Tamás ellen. Azt érzem, hogy ez a párosmérkőzés is igazi sakkcsemege lesz.

A lányoknál is drámaivá fokozódott a helyzet. A Gara Tícia-Gara Anita első rapidpartiban nagyon úgy tűnt, hogy sötét áll jól, sőt, Anita nyerő kombinációba kezdett. De aztán elrontotta, túlkomplikálta a dolgokat és húga nyerte meg az első partit. A második partiban Tícia játszott sötéttel, ez a parti a végén döntetlent hozott, így Tícia került a döntőbe.

A Papp Petra-Lázárné Vajda Szidónia minimeccs első partija (Philidor védelem) színvonalas összecsapást hozott, a  lányok nem hibáztak, a végjáték is kiegyenlített volt, megszületett a döntetlen. A második partiban Petra királyindiait játszott, Szidinek ebben a megnyitásban is nagy múltja (és jövője!) van. Nézve a parti alakulását, arra tippeltem, hogy újabb döntetlen születik és túlórázniuk kell a hölgyeknek. Ám nem így történt, a végjátékban Szidi fokozatosan előnybe került és győzelmével biztosította helyét a döntőben.

Holnap (szerdán) tehát szabadnap, csütörtöktől vasárnapig viszont nagyüzem a Sakkszövetségben, az első helyért Almási Zoltán küzd majd Bánusz Tamással, a bronzmeccsen Ács Péter mérkőzik Erdős Viktorral. A hölgyeknél a döntőt Gara Tícia játssza Lázárné Vajda Szidónia ellen, a bronzért Gara Anita mérkőzik majd Papp Petrával.

Taktikáznak, taktikáznak…  – 2019. december 16.

Horváth József beszámolója

Mint tudjuk, már csak 4-4 hölgy-, illetve férfi versenyző maradt állva a KO-bajnokságon.

A hölgyeknél a Gara Anita-Gara Tícia minimeccs 1. játszmája a szicíliai védelem Richter-Rauzer változatát hozta. A sakkszövetség könyvtárában szerencsénkre jelen volt dr.Hazai nemzetközi mester, ő 66 évesen is up to date a megnyitáselméletben. Mi meg kommentátortársammal, Pintér József nagymesterrel még jól emlékszünk rá, amikor Laci szép partiban győzte le Piket-et a rotterdami BEK-en, a játszma még az Informátorba is bekerült. A játszma hosszú ideig a most őszi csapatbajnokság Mihók Olivér-Vovk Yuri játszma nyomán haladt (Olivér nagyon szép partiban nyert), ám aztán (hogy, hogy nem) örökös sakk lett a parti vége 29 lépésben. Meg kell, hogy mondjam, amikor tesómmal, Horváth Csaba nagymesterrel összekerülök, én magam is remizni szoktam. De hát azt beszélik, hogy a Klicskó testvérek sem bunyóztak soha egymás ellen, pedig volt olyan (perverz) szponzor, aki nagyon nagy összeget kínált (volna) ezért. Holnap viszont, ha a második parti is netán döntetlen lenne, akkor vagy a rapid-, vagy a snell-, vagy az armagedonparti úgyis eldönti a továbbjutást.

A Lázárné Vajda Szidónia-Papp Petra játszmában a vezércsel fél-Tarrasch változatát dobták ki a hölgyek. Nekem Szidi gyanús. (Ugye ismeri az Olvasó Karinthytól a „Nekem a feleségem gyanús” c. novellát). Gyanús, hogy kiszélesítette a repertoárját, már a tegnapi Paks-Pénzügyőr meccsen is 1.d4-gyel nyitott Fodor Pisti (FM) ellen. Apropó, Paks meccs. Az első táblán – milyen a sors – Horváth Csaba-Berkes Ferenc mérkőzésre került sor. Fecó meg is jegyezte az óraindítás előtt: „hát, remélem, hogy a héten már nem játszunk több partit…” 🙂 Szóval Szidiék partija a 23. lépésben lépésismétléssel zárult. Azért a családanyáknak nem könnyű, ha jól tudom, Petra „ingázik” Szeged és Budapest között, kis gyermeke van, muszáj hazamennie. No persze a MÁV jól „elszabott” valamit a menetrenden, mert az IC rengeteg megállót kihagy és berzenkedtek (talán még tüntettek) is az emberek, hogy ez mekkora disznóság. De hát lefogadom 1.000 dollárba, hogy holnap itt is eldől a továbbjutás.

A férfiaknál legelőször az Erdős Viktor-Almási Zoltán parti fejeződött be döntetlennel. Alma egy ritkább változatot rakott ki, az egyik futóját b7-re, a másikat g7-re rakta ki, talán a kettős fianchetto lehet a jó elnevezése a cuccnak. Esetleg a középindiai védelem. Hogy miért? Hát, félig vezérindiai, félig királyindiai, akkor simán lehet középindiai, azért meg még inkább, mert Viktor a centrumban volt erős. Világos a 12.Fxg7 lépéssel, amellyel kicserélte ellenfele nagyátlós futóját, döntetlent kínált. Amolyan felebaráti döntetlennek tűnik a dolog, ám ha a kettejük között a közelmúltban lezajlott Facebook-csörtére gondolunk, akkor ez a parti mégsem lehetett megbeszélt remi, nem is volt az. Korábban Alma kétszer is le tudta győzni Viktort (normál gondolkodási idejű partiban, igaz, hogy annak is több mint 10 éve) világossal. És mi lehet Viktor taktikája? Kiremizni a holnapi sötét színű játszmát és a gyorsított partikban felülkerekedni (ahogyan tette azt úgyszintén kétszer nemrégiben). Kétesélyes a dolog, nem mernék jóslásokba bocsátkozni. Holnap jön „az” Alma és Viktort távol tartja? Vagy éppen fordítva és Viktor (nomen est omen) lesz a győztes? Én mindenesetre hosszú, kemény partira számítok és nagy izgalmakra bármelyik időbeosztás is döntsön.

Kedves Olvasók! Eldőlt egy parti, nem hiszem el… A Bánusz Tamás-Ács Péter játszmában a Réti-csel alakult ki, igaz, hogy kicsit szokatlan sorrendből (1.Hf3 d5 2.g3 c6 3.c4 dxc4). Sötét eleinte – úgy tűnt – hogy le akarja spórolni a Hf6 lépést, aztán előbb-utóbb csak megjelent a gebe a szokásos helyén és a küzdőfelek átmentek egy elméleti variba. A parti egy darabig a Bánusz-Nguyen, Budapest 2018 parti nyomán haladt. De vajon tudta-e az Olvasó, hogy a világ leggyakoribb vezetékneve valóban Nguyen. Egy biztos, én legalább 5 különböző Nguyen ellen sakkoztam már, bár To Nhat Minh szerint nem tudom rendesen, igazi ázsiai módra kiejteni ezt a nevet (sem). Aztán ahogy haladt a parti, úgy közeledtek a játékosok a Gombócz Ferenc-Faragó Iván, Budapest 2019 partihoz. A két játékos között mindössze 59 év a különbség, ha Feri nem lenne ennyire öreg és egy évvel később születik, akkor lenne kerek 60 év a korkülönbség. Aztán ment, ment a parti a maga útján és Tamás a 16.c5! lépéssel döntő előnyt ért el, amit szerintem egy szuper számítógép sem nagyon tudott volna semlegesíteni. Péter harcolt, fogát összeszorítva küzdött, ám a 63.lépésben a partit feladni kényszerült.

A nézőtéren megjelent egy „sakkceleb”, Horváth „Ezüst” Kálmán, ha van az Olvasónak ideje, keressen csak rá a Youtube-on, egy pár video fent van Kálmánról. És hát a tegnap az MTK II.-ben győzelmet elért Csonkics Tünde is végigizgulta a fordulót (nem először), vagyis a mai nap az ezüstérmes olimpikonok napja volt – Pintér József (Málta 1980), Csonkics Tünde (Málta 1980, Moszkva 1994), Ács Péter (Bled 2002). Illetve hát rosszul fogalmaztam az előbb, szóval ez nem Ács Peti napja volt, de holnap – ebben egészen biztos vagyok – megpróbál majd kiegyenlíteni és továbbjutni.

A holnapi keddi fordulóban „patakvér” fog folyni, jöjjön csak be a kedves Olvasó a szövibe. Amúgy meg – böngészgetve a bűnügyi statisztikákat – Magyarországon a legtöbb emberölés valóban a keddi napon történik, a kriminológusok sem tudják rá a magyarázatot. Ami viszont biztos, hogy holnap már csak 2-2 versenyző marad versenyben a bajnoki címért és ők majd 4 partiban (csütörtöktől vasárnapig, a szerda szabadnap) harcolnak az aranyért (s a sok üléstől nem kapnak „aranyért”…)

Horváth József beszámolója:

Izgalmas rapidcsaták – 2019. december 13.

Minden második nap a legizgalmasabb a KO-bajnokságon, így ma, péntek, 13-án vált ismertté – mind a hölgyek, mind pedig a férfiak mezőnyében az első 4-4 játékos személye, akik tovább csatázhatnak a bajnoki címért. Hogy ez mennyire így van, ezt bizonyította a sok-sok néző a Sakkszövetség könyvtárában.

A mai játéknapon az Erdős Viktor-Héra Imre játszmában a vezércsel kezdetű parti hamar pontosztoszkodással végződött, Györkös Lajos főbíró a 11.lépés után írta be az újabb döntetlent. Ilyenkor a szabályok szerint a rapidjátszmák színsorsolását is megejtik, a világos bábokat Héra Imre irányítja majd az első rapidpartiban. (A rájátszás eredményeiről külön számolunk be).

A Bánusz Tamás-Papp Gábor parti sem tartott sokkal hosszabb ideig, az angol megnyitású játszmában világos a vezérszárnyon, sötét a királyszárnyon jutott esélyekhez. A 12 lépéses döntetlen azt jelentette, hogy itt is rapidpartikra kerül sor, ahol Papp Gábor kezd majd fehérrel.

Az Almási Zoltán-Balog Imre derbi érdekes megnyitó lépésekkel (1.Hf3 Hf6 2.c4 c6 3.g3 b5) indult, igazából nem is nagyon tudom, hogy mi ennek a varinak a hivatalos neve. Mindenesetre a Fehér Gyula nemzetközi mester által összeállított úgynevezett magyar adatbázisban, amely 338.893 játszmát tartalmaz (1950 és 2019 október vége között), egyszer sem játszott így sötét. És a Mega Databse 2020 adatbázis szerint mindössze 5 alkalommal játszott így fekete. A megnyitás korai szakaszában sötét gyalogot áldozott, amiért némi aktivitáshoz jutott. Almási egészségesen építette fel állását és inkább visszaadta a gyalcsit, cserébe kedvezőbb állást ért el, távoli szabadgyaloggal. Sőt, ha a 29.lépésben meghúzza a legerősebb lépést, sötét nagy bajba kerülhetett volna. Nem így történt, olvadt, olvadt az előny és a játszma a 38.lépésben döntetlennel ért véget, ezzel Almási Zoltán – elsőként – került a négy közé.

Az Ács Péter-Horváth Csaba partiban a ritkábban játszott skandináv védelmet láthattuk. Gyanús ez a skandi, csóválhatják a fejüket a klasszikus megnyitások hívei. Bizonyára így is van, viszont például Anand is meglépte Kaszparov ellen a New York-i vb-döntő 14. játszmájában sötéttel és bár a madrasi tigris ezt a partit elvesztette, Kaszparov korábban döntetlent ajánlott. És ha már a remiajánlatoknál tartunk, hát, Ács Péter nem az a remizős fajta, de Horváth Csaba is mindössze egyszer ajánlott döntetlent az idei KO-bajnokságon, azt is egy rapidpartiban Vidéki Sándor ellen. A megnyitásból ugyancsak eredeti állás alakult ki, sötét jól kavart és egyáltalán nem volt esélytelen a középjáték elején. Az elemzések során is nehezen áttekinthető bonyodalmak odáig fajultak, hogy világos b7-en veszélyes gyaloghoz jutott és sötét hibái folytán ezzel a gyaloggal nyerte meg a játszmát a 33. lépésben. Így Ács Péter is a legjobb négy közé került.

A hölgyek versenyében legelőször a Juhász Barbara-Papp Petra játszma fejeződött be, a fordított királyindiai (vagy ha úgy tetszik Réti-megnyitás) döntetlenhez vezetett a 16. lépésben. Ez azt jelenti, hogy a két hölgynek „túlóráznia” kell, a rövidített partik döntenek majd a továbbjutásról.

A Lázárné Vajda Szidónia- Göcző Melinda partiban sötét a bonyolult királyindiai védelmet alkalmazta (a tegnapi vereség után Melindának mindenképpen nyernie kellett ma). A g3-as változatban világos térelőnyhöz jutott, ám sötét nem volt esélytelen. Fehér gyalogot nyert, ám a bonyolult állásban nehéz volt pontos értékelést adni. Aztán egy nagy hiba fekete részéről és világos könnyen gyűjtötte be a második teljes egységet, ami számára a továbbjutást jelentette.

A Havanecz Bianka-Gara Tícia partiban világosnak kellett kockáztatnia. A nimzoindiai védelem 4.e3 0-0  5.Fd2-es változata nem volt ismeretlen a Hetényi-emlékversenyek szurkolói előtt, tavaly Almási Zoltán ebben a változatban nyert sötéttel mai kommentátor-társam, Aczél Gergely ellen. Tícia kényelmesen jött ki a megnyitásból, majd valahogy elolvadt az előnye. Biankának komplikálnia kellett a dolgokat, ám valahol a 35.lépés táján elveszítette a fonalat és az 50.lépésben sötét nyert. Gara Tícia, aki a legutóbbi Európa-bajnokságon a női válogatott legjobb pontszerzője volt, meggyőző játékkal (akárcsak Lázárné Vajda Szidónia) került a legjobb négy közé.

A Gara Anita-Gál Hanna Krisztina játszmában a szicíliai védelem Paulsen változata jött ki, többszörös olimpikon versenyzőnk a megnyitás után kellemesebb álláshoz jutott, sötét királya középen rekedt. A tehetséges debreceni lány jól küzdött, ám a 23.lépésben (igaz, hogy akkor már eléggé hátrányos állásban) nagy stratégiai hibát ejtett és a 37.lépésben vesztett. A minimeccsen így Gara Anita 1,5:0,5 arányú győzelemmel jutott tovább.

Rájátszások:

Érezték a szurkolók, hogy rá kell mozdulni az eseményre, valóságos flashmob helyszíne lett a Sakkszövetség könyvtára. Sármási Péter egy fél ificsapatot vezényelt ki az esti 20 órakor kezdődő rájátszásra.

A Bánusz Tamás-Papp Gábor rapidmeccs első játszmájában „pídzsi” (alias Papp Gábor), aki „civilben” a női válogatott szövetségi kapitánya volt világossal. A spanyol megnyitású játszma ezúttal csak kisebb bikaviadalt jelentett, a parti egy nehéztisztvégjátékban ért véget döntetlennel. Aztán fordultak a színek, „Báni” játszott fehérrel és az angol megnyitás egy ritkább változatában előnybe került, majd a futópárral egyre nagyobb előnybe került a huszárpár ellen. A partit megnyerte, így ő is az első négy közé jutott.

A Héra Imre-Erdős Viktor rapidpartiban a szicíliai védelem 2.Hc3 a6-os változatát tolták a srácok. Imrének tetemesnek látszó gondolkodási időelőnye volt, ugyanakkor talán Viktor állt jobban. Gyorsan történtek az események, a könyvtárban csak úgy kapkodtuk a fejünket. Mire elültek a bonyodalmak, sötét nyerő bástyavégjátékhoz jutott és be is húzta a pontot. A második partiban (itt Viktor játszott fehérrel) a vezérindiai védelem e3-as változata került terítékre. Itt is nagy csatát láthattunk, világos kedvezőbben állt, ám nagyon fogyott az ideje. A nagy bonyodalmak során világos nyerő helyzetbe került, ám – a továbbjutást szem előtt tartva – belement a döntetlenbe.

A hölgyeknél a Papp Petra-Juhász Barbara rapidpárharc első partija ugyan szicíliai védelemnek indult, mégis francia védelem jellegű állás jött ki belőle. Parlez vous francais? – kérdezhették volna egymástól az ellenfelek. Világos – úgy tűnt – hogy döntő királyszárnyi kezdeményezéshez jutott, ám aztán – meglepetésre – vezércsere következett és amikor a parti a végjátékba fordult, már sötét állt jobban. A legvégén sötétnek bástyája és futója maradt, világosnak csak egy bástyája. Hosszasan küzdöttek a hölgyek, majd – legalább 50 lépés megtörténte után – a versenybíró világos remiigényét elfogadta és megállapította a döntetlen végeredményt. A második rapidpartiban Barbara játszott világossal. A hölgyek valószínűleg a berlini fal leomlásának 30. évfordulójáról kívántak megemlékezni, ugyanis a spanyol megnyitás berlini változatát játszották. Ez a fal azonban most nem omlott le, ugyan Barbi e5-ön bevédett szabadgyaloghoz jutott egy vegyes nehéztisztvégjátékban, sötét szívósan védekezett. Az idő – kölcsönösen – fogyott, a nagy küzdelemben a mind a két hölgy nyerésre játszott, tudták, hogy, ha bármelyikük nyer, „ez a harc lesz a végső”. A drámai csatában egy bástyavégjáték alakult ki, sötét gyalogot nyert és a hídépítés módszerét felhasználva megnyerte a partit és kiharcolta a továbbjutást.

A hétvége a pihenésé lesz (igaz, hogy december 14. szombat egyben munkanap is), illetve vasárnap a verseny szinte mindegyik résztvevője csapatbajnoki fordulót is játszik.

Viszont hétfőtől egész héten (kivéve a szerdai napot) várjuk Önöket, Titeket a Sakkszövetségben, illetve az interneten. 16-án kommentátor-társam Pintér József nagymester lesz.

A hétfői párok (színek nélkül, a színekkel frissített verziót hamarosan közöljük):

Hölgyeknél: Gara Anita-Gara Tícia és Lázárné Vajda Szidónia-Papp Petra

Férfiaknál: Erdős Viktor-Almási Zoltán és Ács Péter-Bánusz Tamás

Horváth József beszámolója:

Rövidebb nap a KO-bajnokságon – 2019. december 12.

A 2019. évi KO-magyar bajnokságon (III.Hetényi Géza emlékverseny) az eredetileg indulási jogot szerzett 36 versenyző (24 férfi játékos, 12 hölgyversenyző) közül már csak 8 férfi és 8 hölgy játékos van versenyben a bajnoki címért, az érmekért, a díjakért.

A hölgyeknél:

Gál Hanna Krisztina (2174)

Gara Anita   (2350)

Gara Tícia   (2339)

Göcző Melinda  (2222)

Havanecz Bianka  (2259)

Juhász Barbara  (2210)

Lázárné Vajda Szidónia (2333)

Papp Petra  (2339)

A férfiaknál:

Almási Zoltán   (2691)

Ács Péter (2580)

Balog Imre   (2558)

Bánusz Tamás (2611)

Erdős Viktor  (2609)

Héra Imre (2619)

Horváth Csaba (2513)

Papp Gábor (2582)

A mai játéknapon a Papp Gábor-Bánusz Tamás játszmában a versenyzők 19. lépés után megosztoztak a ponton, a parti örökös sakkal ért véget. Ha a két pécsi fiatalember holnapi játszmája sem hoz döntést, akkor a rövidített gondolkodási idejű játszmák döntenek majd a továbbjutásról.

A Héra Imre-Erdős Viktor partiban is viszonylag gyorsan tört ki a béke, az angol megnyitású játszma a 12.lépés után végződött békekötéssel.

A Horváth Csaba-Ács Péter mérkőzésen két boldog ember küzdött meg. Egyfelől Horváth Csaba, aki a verseny korelnöke (51) és aki tegnap az egyik fő esélyest, Berkes Ferencet ejtette ki. Másrészről meg Ács Péter is elégedett lehetett, hiszen így nem kellett klubtársával, Berkessel mérkőznie. Az 1.Hf3 d5 2.e3 megnyitású játszma hamar a vezérindiai védelem egyik ismertebb változatába ment át. A 22 lépéses parti nagyon bonyolult állásban lett döntetlen.

A Balog Imre-Almási Zoltán játszmában a Vezérgyalog megnyitás Berry-támadása (1.d4 Hf6 2.Hf3 g6 3.Hc3) szerepelt az étlapon. Érdekes módon a játékosok mindezidáig nem váltottak egymással normál játékidejű partit. Világos a megnyitás után mintegy fél óra gondolkodási idő előnyre tett szert. Az eredeti, bonyolult állásban eleinte világos kezdeményezett, majd az állás kiegyenlítődött. Aztán az előny átcsúszott sötét kezébe és a 39. lépéstől kezdve a másodhúzó komoly előnybe került, majd a 44.lépésben megnyerte a forduló egyetlen eldőlt partiját. Balog Imrének feltétlenül győznie kell holnap – sötéttel- ami nem lesz könnyű feladat, másfelől meg tavaly Almási Zoltán egy sötéttel nyert parti után másnap világossal vereséget szenvedett Aczél Gergely ellen.

A hölgyek versenyében legelőször a Papp Petra-Juhász Barbara játszma fejeződött be, a játékosok nem szaggatták szét az istrángot, 8 lépés után született meg a békekötés. A többi parti viszont mind nagy küzdelmet hozott!

A Gara Tícia-Havanecz Bianka játszmában a katalán védelmű parti már a megnyitásban világos előnyét hozta, világos döntő álláselőnyhöz jutott és a 33.lépésben nyert.

A Gál Hanna Krisztina-Gara Anita partiban a stratégiai 3.Fb5+ történt a szicíliai védelem ellen. A vezérek viszonylag hamar lecserélődtek és a későbbiekben egyik játékosnak sem sikerült előnyt szereznie, a játszma a 37.lépésben végződött döntetlennel.

A Göcző Melinda-Lázárné Vajda Szidónia partiban sötét simán kiegyenlített a Réti megnyitású játszmában, majd később fokról fokra felülkerekedett és a 42.lépésben behúzta a pontot.

Holnap (péntek,13-án!) „továbbjutós” nap lesz, minden kedves érdeklődőt nagy szeretettel várunk a Sakkszövetségben (V.Falk Miksa út 10. II.emelet), ahol egyfelől a helyszínen izgulhatja végig a látogató a partikat, másfelől meg a könyvtárban Aczél Gergely és Horváth József nagymesterek helyszíni élő közvetítését hallhatja.

Aki pedig inkább az interneten követné az eseményeket, nos, erre is sok lehetőség van:

www.chess.hu

www.chessbomb.com

www.chessbase.com

A hátralévő fordulók napjai: december 13 (péntek), 16 (hétfő), 17 (kedd) , 19 (csütörtök), 20 (péntek),21 (szombat) ,22 (vasárnap)

2019. évi női és férfi K.O. Magyar Bajnokság,
III. Hetényi Géza emlékverseny megnyitó

Ünnepélyes megnyitóval kezdődött a 2019. évi női és férfi K.O. Magyar Bajnokság, a Magyar Sakkszövetségben.