Új FIDE szabályok a svájci rendszerről – hatályos 2017. július 1-től
Közreműködött: IA Roberto Ricca, a FIDE Párosítási Rendszer és Program Bizottságának titkára, valamint FA Mario Held a FIDE Párosítási Rendszer és Program Bizottságának tagja
A jelenlegi FIDE svájci szabályok magukba foglalják az alapvető szabályokat (FIDE kézikönyv C.04.1. rész), az általános kezelési szabályokat (C.04.2. rész), valamint a FIDE által meghatározott négy párosítási rendszert (C.04.3. rész). Amikor svájci rendszerről beszélünk, általában a holland párosítási rendszert értjük alatta. 2017. július 1-től kezdve csak ez a rendszer szerepel a C.04.3. részben (a másik három rendszer a C.04.4. részben található), továbbá, a megnevezésében szerepel a ”FIDE”, ezért aztán szinonimaként lehet használni a ”FIDE svájci szabályokat” és a ”Holland rendszert”.
Figyelem! A FIDE kézikönyv aktualizálásáig az új szabályozás (angol nyelven) a http://pairings.fide.com/images/stories/downloads/newsectionc04web.pdf linken érhető el.
A 2017. július 1.-vel hatályossá váló szabályok a korábbihoz képest másként néznek ki –gyakorlati szempontból azonban csak kisebb változtatásokról beszélhetünk. A 2017-es gibraltári versenyt például a 2013-as szabályok szerint párosították, de a 2017-es szabályok alapján is ugyanaz a párosítás jött volna ki.
Svájci szabályok
A svájci szabályok magukba foglalják az alapvető szabályokat, az általános kezelési szabályokat és a Holland rendszer szabályait, továbbá, mint újdonság a párosítás területén, a gyorsított rendszer szabályait.
Alapvető szabályok (vagy svájci általános alapelvek)
Néhány fogalmi tisztázáson túl a fő változás itt az, hogy bárki, aki párosítás nélkül szerez pontot (tipikus példa az erőnyerés nélkül kapott fél pont) nem lesz többé védett a párosítással kiosztott erőnyeréssel szemben (PAB – pairing allocated bye; az új terminológia a ”klasszikus” erőnyerésre). Más szavakkal: az a játékos, aki kapott játék nélkül szerez pontot, az nem kaphat még egyszer játék nélküli pontot.
Általános kezelési szabályok (vagy svájci versenyszabályok)
Ebben a részben is a legtöbb változás a megszövegezésben van. Egy változást azonban érdemes megemlíteni. A legtöbb párosító program lehetővé teszi a párosítási sorszámok megváltoztatását abban az esetben, ha módosítást kell eszközölni a rajtlistán. A közeljövőben a FIDE értékszám-szerver automatikusan ellenőrizni fogja a párosítást. Ez a fajta ellenőrzés nagyban függ a párosítási számoktól, ezért ezek megváltoztatása rendellenességeket fog okozni. Annak érdekében, hogy ezeket a problémákat elkerüljük, bevezettek egy szabály, amely szerint a párosítási számokat csak az első három fordulóban lehet megváltoztatni. Miután a negyedik fordulót lepárosították, az értékszámokat még mindig meg lehet változtatni, a párosítási számokat azonban nem.
A holland rendszer szabályai (vagy FIDE svájci szabályok)
A holland szabályokat a 2015-ös kongresszus alkalmával változtatták meg úgy, hogy bevezettek néhány magyarázatot, korrigáltak néhány másodlagos hibát, egyszerűsítették és használhatóbbá tették a szabályokat. Ezt követően a 2016-os bakui kongresszuson masszív átszövegezést eszközöltek. A legfőbb különbségek a 2013-as változathoz képest:
A lebegő játékosok kiválasztását úgy módosították, hogy a következő kosárban maximalizálták párok számát (ez változást okozhat néhány esetben a párosításban és, az utolsó előtti pontcsoport újrapárosításakor okozhatja egy korábban lebegő játékos újra lefelé mozgatását.
Egy pontcsoport párosításakor megjelenő pontszámbeli különbségeket (különösen az utolsó) új módon számítják ki (lásd a C.04.3.A.8. cikket).
Tisztázták, hogy a lebegő játékosok védelme a duplán lebegő játékosokra is vonatkozik.
A páratlan és páros fordulók asszimmetriáját eltörölték.
A párosítási kritériumok fontossági sorrendjét pontosan meghatározták (már nem szükséges az algoritmusból kikövetkeztetni)
Az utolsó fordulóban felfelé lebegő játékosok prioritást élveznek a két fordulóval korábban lefelé lebegő játékosokkal szemben.
A módosításokról további információ található a 2015-ös kongresszusi kiadványban.
A gyorsított rendszer szabályai
A kézikönyvben új fejezet foglalkozik a gyorsított párosítás módszereivel. A fejezet kitér a módszerek bevezetésének okaira is.
Jelenleg minden ilyen módszer megengedett (lásd C.04.2.A.3. fejezet), a közeljövőben azonban valószínűleg meg lesz határozva melyik módszert engedélyezik.
A kézikönyv most csak a egy módszert (a Baku gyorsított módszert) tartalmazza, amely az első volt azok közül, amik a statisztikai elemzés alapján méltányosnak bizonyultak (mindemellett könnyű is elmagyarázni). További módszerek is megjelenhetnek, amennyiben azok a statisztikai elemzés alapján szintén méltányosnak bizonyulnak és jobb eredményt hoznak mint a Baku módszer, vagy ha hasonlóan hatékonyak, de egyszerűbbek.
A Baku módszert kilenc vagy több forduló esetén érdemes használni. A módszert elég egyszerű elmagyarázni: osszuk fel a mezőnyt két nagy csoportra, ezután adjunk a felső csoportnak 1 virtuális pontot az első három fordulóban, majd fél virtuális pontot a következő két fordulóban.
A holland rendszer új szövegezése
A holland rendszer új felépítése alapján öt fejezetre osztható:
az A fejezet bevezető meghatározásokat és körképszerű áttekintést ad a párosítás folyamatáról (lásd alább)
a B fejezet azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek alapján próbapárosítást készíthetünk, értékelhetjük azok minőségét; továbbá az alkalmazandó szabályokat, ha az eredmény nem kielégítő. A szabályok szempontjából ennek a fejezetnek az a célja, hogy egyértelműen meghatározza a párosítás folyamat helyes sorrendjét. A versenybíró szempontjából azonban ez a fejezet úgy is használható, mint egy hatékony iránytű a párosítás elkészítéséhez, sőt felülvizsgálatához és érvényesítéséhez.
a C fejezet tartalmazza az ésszerűsített párosítási kritériumokat (19 darabot C.1.-től C.19.-ig)
a D fejezet azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek segítségével az átírás és a helyes sorrendbe való állítás megtörténhet, így segítve annak meghatározását, hogy melyik jelölt a következő – a példák, amelyek korábban itt voltak megtalálhatóak most egy függelékben szerepelnek annak érdekében, hogy a szabályokat elkülönítsék a működtetési instrukcióktól.
További kiegészítő függelékek jelenhetnek meg a későbbiekben azért, hogy a 2017-es szabályozás még több aspektusát megmagyarázzák.
A párosítási folyamat körvonalai
A FIDE (holland) szabályzat A.9 cikke betekintést ad a fordulónkénti párosításról. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen nincsen olyan algoritmus, amely lépésről lépésre jelezné a végrehajtandó műveleteket.
Először is meg kell határoznunk egy alapvető fogalmat: a párosítást akkor tekintjük befejezettnek, amikor az összes játékost (kivéve egyet, amennyiben a számuk páratlan) az abszolút kritériumokkal összhangban párosítottuk össze (C.1.-től C.3.-ig)
Most először fordul elő, hogy a szabályzat kifejezett útmutatást ad arra nézve, hogy hogyan nem lehet párosítani. Ez most csak egy nagyon általános útmutatás (a versenybírónak kell döntést hoznia), azonban helyet ad további lehetséges szabályoknak.
A párosítási folyamat, mint mindig, most is a legmagasabb pontszámúak pontcsoportjával kezdődik és egészen addig tart, amíg minden pontcsoportot össze nem párosítottunk és párosítást be nem fejeztük.
Mielőtt az egyik pontcsoport párosításáról a másikra lépünk, ellenőrizzük, hogy van legalább egy megengedett párosítás (vagyis egy olyan párosítás, amely megfelel az abszolút kritériumoknak) minden még össze nem párosított játékos számára, ideértve azokat a lefelé lebegő játékosokat (ha van ilyen), akik a már összepárosított pontcsoportból maradtak.
Természetesen ez a fajta ellenőrzés sokkal könnyebb, mint maga az aktuális párosítás, hiszen jelenleg nem érdekel minket a legjobb párok megtalálás, csak az, hogy egy megengedett párosítás létezik. Így már biztosak lehetünk benne, hogy a párosítást be lehet fejezni, ezért nem kell többet módosítani a már elkészített párosítást. A régi visszakövetési szabályt (ha egy kosárban a párosítás nem megfelelő, menjünk vissza az előző kosárhoz, és párosítsuk össze a játékosokat újra, hogy jobb lefelé lebegő játékosokat kapjunk) tulajdonképpen megszüntette az új C.7. kritérium, amely előírja, hogy ellenőrizzük azonnal, hogy a kiválasztott lebegő játékosok beleférnek-e a következő pontcsoportba.
Amikor úgy alakul, hogy a lefelé lebegő játékosok csoportjában (a fennmaradó játékosokkal – maradék – együtt) nem hozható létre párosítás, akkor nem tudunk mást tenni, mint megsérteni az abszolút kritériumokat. Ebben a helyzetben, a legutóbb létrehozott pontcsoportban a párosítás nem megfelelő, ezért módosítanunk kell azt, mielőtt továbblépünk.
Újra kell kezdenünk a szóban forgó kosárral úgy, hogy megváltoztatjuk a párosítási feltételeket. Ezt a pontcsoportot – megtartva a régi szabályok szerinti elnevezést – az utolsó előtti párosítási pontcsoportnak (penultimate pairing bracket – PPB), a benne lévő játékosok pontszámát pedig ”homogén pontszámnak” (collapsing score) nevezzük.
Minden játékos, aki kevesebb pontot szerzett, mint az homogén pontszám – ezeket a játékosokat természetesen még nem párosítottuk össze – az úgynevezett ”speciális homogén pontcsoportba” (special collapsed scoregroup – SCS) tartozik. Az elsődleges cél az, hogy az utolsó előtti párosítási pontcsoportban össze tudjuk párosítani a speciális homogén pontcsoportba tartozó játékosokat (ez az új C.4. kritérium) – miközben a lefelé lebegő játékosoknak nem kell már megfelelnie a a következő pontcsoportban történő legjobb összepárosítás követelményeinek (ezt próbáltuk meg korábban létrehozni).
Az utolsó előtti párosítási kosárban történő összepárosítás nyomán keletkezett lefelé lebegő játékosok, a speciális homogén csoportba tartozó játékosokkal együtt, formálják a homogén utolsó pontcsoportot, amelyben utoljára kell a párosítást elvégezni.
Bár teljesen más módon került bemutatásra, ez tulajdonképpen az, amit a korábbi szabályok szerint csináltunk, a régi algoritmusok szerint. Lementünk az utolsó pontcsoportig és, amikor nem sikerült a párosítás, elkezdtünk visszamenni, és lehetőleg összevonni két pontcsoportot egybe, egészen addig a pontig, amikor lehetővé vált, hogy összepárosítsuk a lebegő játékosokat a megnövelt méretű utolsó pontcsoportot (ezt egyszerűen csak ”maradéknak” nevezzük).
Akárhogy is, a szabályok új szövege nem ír elő semmilyen kötelező módszert a párosítási követelményeknek való megfelelésre: a versenybíró és a programozó is teljes szabadságot élvez a rendszer (előretekintés, visszakövetés, súlyozott megfelelés, vagy más) kiválasztására egészen addig, amíg ez a rendszer teljes mértékben megfelel a szabályoknak.
Időbeli érvényesség
Az új szabályok július 1-jén léptek életbe. Minden hivatalos párosító program, amely még nem ment át a 2017-es teszten, használható a régi szabályokkal egészen addig, míg le nem kerül a hivatalos programok listájáról. A versenybíróra van bízva, hogy melyik verziójú programot (és szabályrendszert) használja. Ha (akár elméleti) lehetőség van a szabályütközésre, a versenyszervezőnek tájékoztatnia kell a játékosokat, hogy a versenyen a szabályok mely változatát használják.
A Sakkjáték Szabályzatának változásai 2017. július 1-től
(az új szabályozás sárga háttért kapott)
4.2. Előzetesen bejelentett szándék esetén [pl. mondván, hogy „igazítok” („j’adoube vagy „I adjust”)] a lépésre következő játékos megigazíthat egy vagy több bábot is. (csak a lépésre következő játékos igazíthat)
4.2.1. Előzetesen bejelentett szándék esetén [pl. mondván, hogy „igazítok” („j’adoube vagy „I adjust”)] a lépésre következő játékos megigazíthat egy vagy több bábot is. Csak a lépésre következő játékos igazíthat.
4.2.2. Minden egyéb fizikai kontaktus bármely bábbal, (kivéve az egyértelműen véletlen eseteket) szándékos érintésnek minősül.
4.3. A 4.2. pont kivételével, ha a lépni következő játékos a táblán, lépés vagy az ütés szándékával megérint:
(c) ha egy saját és egy ellenkező színű bábot érint meg a játékos, akkor az érintett saját bábbal köteles leütni az érintett ellenkező színű bábot. Ha ez nem lehetséges, akkor az először megérintett bábbal kell lépni, illetve azt kell ütni. Ha nem lehet megállapítani, hogy melyik bábot érintette meg a játékos először, akkor saját megérintett bábját kell ennek tekinteni.
4.3.3 ha egy vagy több saját és egy vagy több ellenkező színű bábot érint meg a játékos, akkor az elsőnek megérintett saját bábbal köteles leütni az elsőként megérintett ellenkező színű bábot. Ha ez nem lehetséges, akkor az először megérintett bábbal kell lépni, illetve azt kell ütni. Ha nem lehet megállapítani, hogy melyik bábot érintette meg a játékos először, akkor saját megérintett bábját kell ennek tekinteni.
5.2. (c) A játszma döntetlen, ha a két mérkőző fél ebben állapodik meg. Ez a játszma azonnali befejezését jelenti.
5.2.3 A játszma döntetlen, ha a két mérkőző fél, játszma közben, ebben állapodik meg, feltéve, hogy mindkét játékos legalább egy-egy lépést már megtett. Ez a játszma azonnali befejezését jelenti.
5.2.(d) A játszma döntetlen lehet akkor, ha a táblán harmadszor is előállt, vagy előállhat ugyanaz a hadállás. /Lásd: 9.2/
(e) A játszma döntetlen lehet akkor is, ha mindkét fél utolsó 50 egymást követő lépése során, sem gyaloglépés, sem ütés nem történt. /Lásd: 9.3/
Törölve – lásd a 9.2. és 9.3. pontokat
6.7. (a) A versenykiírásnak tartalmaznia kell a megengedett késési időt. Bármelyik játékos, aki a késési időn túl érkezik a sakktáblához, elveszti a játszmát, hacsak a versenybíró másképpen nem dönt.
6.7.1 A versenykiírásnak tartalmaznia kell a megengedett késési időt. Ha a versenykiírás a megengedett késési időt nem tartalmazza , akkor az nulla. (zero tolerance). Bármelyik játékos, aki a késési időn túl érkezik a sakktáblához, elveszti a játszmát, hacsak a versenybíró másképpen nem dönt.
6.11. Ha mindkét zászló leesett, és lehetetlen megállapítani, hogy melyik esett le előbb, akkor
(a) a játszma folytatását kell elrendelni, ha ez nem a játszma legutolsó szakaszában történik.
(b) döntetlen a játszma, ha a kettős zászló leesés a legutolsó szakaszban történik.
Az új szabályzatban az Útmutatókban található: III.3.1., III.3.1.1. és III.3.1.2.
7.3. Ha egy játszmát ellentétes színekkel kezdtek el játszani, akkor azt úgy is kell lefolytatni, hacsak a bíró másképp nem rendelkezik.
7.3. Ha egy játszmát ellentétes színekkel kezdtek el játszani, de még nem tettek meg tíz lépéspárt, akkor új játszmát kell kezdeni a helyes színelosztással.
Ha már 10 vagy több lépéspárt megtettek, akkor azt úgy is kell lefolytatni.
7.5. (a.) Ha egy játszma során kiderül, hogy szabálytalan lépés történt, akkor a szabálytalanság előtti pozíciót vissza kell állítani. Ha nem lehet pontosan megállapítani, hogy a szabálytalan lépés mikor történt, akkor a szabálytalanság előtti utolsó azonosítható szabályos állásból kell folytatni a játszmát. A helyettesítő lépést illetően 4.3. és 4.7. az irányadó. Ezek után folytatni kell a játszmát.
7.5.1 Egy szabálytalan lépést akkor kell befejezettnek tekinteni, ha az elkövető az órát már kezelte. Ha egy játszma során kiderül, hogy szabálytalan lépés történt, akkor a szabálytalanság előtti pozíciót vissza kell állítani. Ha nem lehet pontosan megállapítani, hogy a szabálytalan lépés mikor történt, akkor a szabálytalanság előtti utolsó azonosítható szabályos állásból kell folytatni a játszmát. A helyettesítő lépést illetően 4.3. és 4.7. az irányadó.
Új szabály:
7.7.1 Ha egy játékos mindkét kezét használja egy lépés megtétele során, (ideértve a sáncolást és gyalogbevitelt is) akkor a lépést szabálytalannak kell tekinteni.
7.7.2 A 7.7.1 szerinti szabálytalan lépés esetén a versenybíró két perc plusz időt kell hogy adjon az ellenfélnek. Ha ugyanaz a játékos a 7.7.1 szabályt másodsor is megszegi, akkor vesztesnek kell nyilvánítani. Mindezek mellett a játszma döntetlen, ha a szabálytalanság olyan helyzetben történik, melybe semmilyen szabályos lépéssorozat esetén lehet a szabálytalankodó fél királyát bemattolni.
Új szabály:
7.8.1 Ha valaki lépés nélkül kezeli az órát, azt illegális lépésként kell kezelni.
7.8.2 A 7.8.1 szerinti szabálytalan lépés esetén a versenybíró két perc plusz időt kell hogy adjon az ellenfélnek. Ha ugyanaz a játékos a 7.8.1 szabályt másodsor is megszegi, akkor vesztesnek kell nyilvánítani. Mindezek mellett a játszma döntetlen, ha a szabálytalanság olyan helyzetben történik, melybe semmilyen szabályos lépéssorozat esetén lehet a szabálytalankodó fél királyát bemattolni.
9.1. (a) A versenykiírás előírhatja, hogy bizonyos lépésszám alatt (vagy egyáltalán) a játékosok nem egyezhetnek meg döntetlenben a versenybíró beleegyezése nélkül.
9.1.1 A versenykiírás (versenyszabályzat) előírhatja, hogy bizonyos lépésszám alatt a játékosok nem ajánlhatnak döntetlent, illetve nem egyezhetnek meg döntetlenben a versenybíró beleegyezése nélkül.
A 9.6.1., valamint a 9.6.2. pontok az angol Laws of Chess-ben változtak, a magyar változatban azonban nem módosultak.
9.7. A játszma döntetlen, ha olyan állás jön létre, amelyből semmilyen szabályos lépéssorozat esetén sem fordulhat elő mattadás. Ez azonnal a játszma végét jelenti, feltéve, hogy az ezt a helyzetet eredményező lépés összhangban van a 3. fejezettel és a 4.2.- 4.7. szabályokkal.
Törölve – lásd 5.2.2.
Új szabály:
10.2 Egy játszma összpontszáma nem haladhatja meg a verseny során egy győzelemért általánosan adható pontok számát (általában 1). Az egyénenként adott pontnak az általában használt pontszámítással összhangban kell lennie. (Például nem lehet ¾ – ¼ arányú.)
Új szabály:
11.2.4. A versenyszabályzat előírhatja, hogy a játékos lépésen lévő ellenfelének szólnia kell a versenybírónak, ha el kívánja hagyni a versenytermet.
11.3 (b) Játszma közben a játékosnál nem lehet mobil telefon és/vagy semmiféle más elektronikus kommunikációs eszköz a verseny színhelyén (ez nem csak a versenyterem). Ha bebizonyosodik, hogy a játékos ilyen eszközt hozott magával a verseny színhelyére, akkor a játszmáját elveszti és ellenfele nyer.
A versenykiírás tartalmazhat más, ennél kevésbé szigorú büntetést.
11.3.2.1 Játszma közben a játékosnál nem lehet semmiféle más elektronikus eszköz a verseny színhelyén (ez nem csak a versenyterem), kizárólag csak olyan, melyet a versenybíró engedélyez. Mindemellett, a versenykiírás (versenyszabályzat) rendelkezhet úgy, hogy elektronikus eszközök lehetnek a játékos táskájában, feltéve, hogy azok teljesen kikapcsolt állapotban vannak. A táskát úgy ott kell elhelyezni, ahol a versenybíró kijelöli. Ezt a táskát egyik játékos sem használhatja a versenybíró engedélye nélkül.
11.3.2.2 Ha bebizonyosodik, hogy a játékos ilyen eszközt hozott magával a verseny színhelyére, akkor a játszmáját elveszti és ellenfele nyer.
A versenykiírás (Versenyszabályzat) tartalmazhat más, ennél kevésbé szigorú büntetést.
11.3 A versenybíró kérheti a játékost, engedje meg, hogy ellenőrizzék ruháit, táskáját, vagy egyéb tárgyait egy elkülönített helyen (nem nyilvánosan). A versenybíró vagy a versenybíró által meghatalmazott személynek, aki megvizsgálja a játékos fenti tartozékait, a vizsgált személlyel azonos neműnek kell lennie.
Ha a játékos az ilyen irányú együttműködést visszautasítja, akkor a versenybíró a 12.9 szabálypont szerint kell, hogy eljárjon. (büntetési tételek)
11.3.3 A versenybíró kérheti a játékost, engedje meg, hogy ellenőrizzék ruháit, táskáját, egyéb tárgyait vagy testét, egy elkülönített helyen (nem nyilvánosan). A versenybíró vagy a versenybíró által meghatalmazott személynek, aki megvizsgálja a játékost, a vizsgált személlyel azonos neműnek kell lennie.
Ha a játékos az ilyen irányú együttműködést visszautasítja, akkor a versenybíró a 12.9 szabálypont szerint kell, hogy eljárjon. (büntetési tételek)
11.3 c) Dohányozni csak a versenyhelyiség bíró által kijelölt részében engedélyezett.
11.3.4 Dohányozni, beleértve az e-cigarettát is, csak a versenyhelyiség bíró által kijelölt részében engedélyezett.
Új szabály:
11.11 Mindkét játékos együtt kell hogy működjön a bíróval olyan estekben, amikor a játszma rekonstruálására vagy döntetlen igénylésre kerül sor.
Új szabály:
11.12. A háromszor ugyanazon állás előfordulásának és az 50 lépéses döntetlen igény ellenőrzés a két játékos feladata, a versenybíró felügyelete mellett.
12.1. A bíró ellenőrzi a szabályok szigorú betartását.
12.1. A bíró ellenőrzi a szabályok betartását.
Új szabály:
12.2.7 követi a csalás ellenes szabályzatban vagy útmutatóban leírtakat. (Anti-Cheating Rules or Guidelines)
Új szabály:
12.9.8. egy vagy több fordulóról történő kizárás
A2. A játszmát egyik félnek sem szükséges írnia.
A.2. A játszmát egyik félnek sem szükséges írnia, de nem vesztik el azon jogukat, hogy olyan igényt nyújthassanak be, melynek alapja normál esetben a játszmalap. A játékos a játszma bármely szakaszában kérhet játszmalapot a bírótól, játszmaírás céljából.
Új szabály:
A 3.2 Egy játékos, a játszma bármely szakaszában, amikor ő következik lépni, kérheti a bírót, vagy annak segítőjét, hogy mutassák meg neki a játszmalapot. Ez egy játszmán belül öt alkalommal lehetséges. Ennél többszöri kérés az ellenfél zavarásának minősül.
A 4.(b) Egy szabálytalan lépést akkor tekintünk befejezettnek, mikor a játékos ellenfele óráját megindítja. Ha szabálytalanságot a bíró észleli (látja), akkor a szabálytalankodó játékos elveszti a játszmát, hacsak az ellenfél nem tette meg következő lépését. Ha a bíró nem avatkozott közbe, akkor a játékosnak lehetősége van győzelem igénylésére, ha az ellenfél nem tette meg a következő lépését.
Döntetlen a játszma, ha semmilyen legális lépések sorozatával sem lehet mattot adni. Ha ez ellenfél nem nyújt be igényt a bírónál és a versenybíró nem érzékeli a szabálytalanságot, akkor a játszma továbbfolytatódik.
Ha az ellenfél megtette a következő lépését, akkor a szabálytalan lépést nem lehet visszavonni, hacsak a két játékosnak ebben meg nem egyezik, a bíró közbeavatkozása nélkül.
A. 4.2 Ha a bíró látja hogy szabálytalan lépés történt, akkor a szabálytalankodó játékos elveszti a játszmát, feltéve, hogy az ellenfél nem tette még meg következő lépését. Ha a bíró nem avatkozott közbe, akkor a játékosnak lehetősége van győzelem igénylésére, ha az ellenfél nem tette még meg a következő lépését.
Döntetlen a játszma, ha semmilyen legális lépéssorozattal sem lehet mattot adni. Ha ez ellenfél nem nyújt be igényt a bírónál és a versenybíró nem érzékeli a szabálytalanságot, akkor a játszma továbbfolytatódik.
Ha az ellenfél megtette a következő lépését, akkor a szabálytalan lépést nem lehet visszavonni, hacsak a két játékosnak ebben meg nem egyezik, a bíró közbeavatkozása nélkül.
A 4. (b) A győzelem igénylése esetén, az igénylőnek le kell állítania a sakkórát és jelezni kell a bírónak.
Időtúllépéses nyerés igénylése esetén, az igénylőnek le kell állítania mindkét órát és igényét be kell jelentenie a bírónak. A bíró csak akkor hagyhatja jóvá az igényt, ha az órák megállítása után az igénylő zászlaja még nem esett le, de az ellenfélé igen.
Döntetlen a játszma, ha az ellenfél nem tud mattot adni semmilyen lehetséges lépés-sorozat által.
A. 4.3 Győzelem igénylése esetén, az igénylőnek meg szabad állítania a sakkórát és jelezni kell a bírónak.
Időtúllépéses nyerés igénylése esetén, az igénylőnek le kell állítania mindkét órát és igényét be kell jelentenie a bírónak. A bíró csak akkor hagyhatja jóvá az igényt, ha az órák megállítása után az igénylő zászlaja még nem esett le, de az ellenfélé igen.
Döntetlen a játszma, ha az ellenfél nem tud mattot adni semmilyen lehetséges lépés-sorozat által.
Új szabály:
A 4.5 A versenybíró is megállapíthatja a zászlóleesést, ha látja azt.
Új szabály:
B.3.2 Egy játékos, a játszma bármely szakaszában, amikor ő következik lépni, kérheti a bírót, vagy annak segítőjét, hogy mutassák meg neki a játszmalapot. Ez egy játszmán belül öt alkalommal lehetséges. Ennél többszöri kérés az ellenfél zavarásának minősül.
B.4. Egyéb esetekben a játéknak a Rapid szabályok szerint kell lezajlania, az A.4. függelékben leírtak szerint.
B.4. Egyéb esetekben a játéknak a Rapid szabályok szerint kell lezajlania, az A.2 és A.4. függelékben leírtak szerint.
C8. A lépéseket a következőképpen kell jelölni:
(a) a kérdéses báb nevének első betűjével és
(b) az érkezési mezővel. Nincs kötőjel az (a) és (b) között. Például: Fe5, Hf3,
Bd1. Gyaloglépések esetében csak az érkezési mezőt jelöljük. Például: e5, d4, a5.
C.8. A lépéseket a következőképpen kell jelölni:
a kérdéses báb nevének első betűjével és az érkezési mezővel. Nem feltétlen szükséges kötőjel a báb neve és az érkezési mező közé. Például: Fe5, Hf3, Bd1. Gyaloglépések esetében csak az érkezési mezőt jelöljük. Például: e5, d4, a5.
Hosszabb játszmajegyzési forma, mely az indulási mezőt is tartalmazza, szintén elfogadható. Példák: Fb2-e5, Hg1-f3, Ba1-d1, ez-e5, d2-d4, a6-a5.
A magyar változatban új fejezet (Függelék D. Játékszabályok vak és látássérült játékosok részére):
D.2.6.1 Egy különleges szerkesztésű sakkóra a vak sakkozó esetében elfogadható.
Egy ilyen óra képes kell legyen jelezni az időt és a lépésszámot a vak sakkozó számára.
D.6.2.2 Hasonlóképpen alkalmazható olyan óra is melynek a következő jellemzői is lehetnek:
D.2.6.2.1 Egy óralap, melyre a mutatók erősen vannak rögzítve és minden 5. perc egy kiemelt ponttal, minden 15 perc pedig 2 kiemelt ponttal meg van jelölve, továbbá
D.2.6.2.2 egy zászló, mely könnyen érzékelhető (kitapintható), és úgy van kivitelezve, hogy a vak játékos számára lehetővé tegye a teljes óra utolsó öt percének érzékelését.
D.2.11 Ha a vak játékos nem alkalmaz segítőt, akkor a D.10.1 és D.10.2 pontokban foglaltak végrehajtásához a látó játékos kérheti egy segítő személy alkalmazását.
Segítő személy alkalmazása kötelező olyan esetben, ha látássérült (vak) játékos egy hallássérülttel kerül párosításra.
A magyar változatban új fejezet (Útmutatók III.Bónuszidő nélküli játszmák, beleértve a gyorsított játszmabefejezést):
III.2.1 Az alábbi útmutató játék befejező szakaszára vonatkoznak, beleértve a gyorsított játszmabefejezést is. Ezen szabályok alkalmazását a verseny előtt ki kell hirdetni.
III.3.1 Ha mindkét zászló leesett és nem lehet megállapítani, melyik esett le előbb:
III.3.1.1 A játszma folytatódik akkor, ha ez nem az utolsó játék-periódusban történik
III.3.1.2 A játszma döntetlen, ha ez az utolsó játék-periódusban történik.
III.4. Ha a játékosnak kevesebb, mint 2 perce van hátra, a játékos kérheti, hogy ha lehetséges, térjenek át az időkésleltetéses vagy idő-hozzáadásos üzemmódra, lépésenkénti 5 másodperc hozzáadásával. Ez egyben döntetlen ajánlatnak is minősül. Ha a döntetlen ajánlatot visszautasítják, de a bíró hozzájárul a kéréshez (átállás), akkor az órákat be kell állítani a kért üzemmódra és az ellenfélnek 2 perc többletidőt kell adni, és a játszma folytatódik.