MGKSI

A Maróczy Sakkiskola tanterve

Készítette: Pintér József nemzetközi nagymester, Horváth József nemzetközi nagymester és Szabolcsi János nemzetközi mester

 

Bevezetés

   A tanterv a megtanítandó tananyagot címét tartalmazza témakörök szerint rendszerezve. A tanítás menetének ütemezését majd a tanmenet, a módszereket, az eszközöket, az ellenõrzéssel és az értékeléssel kapcsolatos kérdéseket pedig az óravázlatok tartalmazzák majd. Ezeket a dokumentumokat a tanterv alapján készítjük el.
   Az elsõ tanévben két, eltérõ erõsségû csoport (Király és Vezér) indul. A tanterv közös, de a megvalósítás különbözhet a csoportokban. Bizonyos témákat csak az egyik csoportban kell majd tárgyalni, a mindkét csoportban tanítandó témaköröket pedig más-más szinten, részletességgel és módszerekkel fogjuk tanítani.
   Nehéz elõre megjósolni, mennyi idõ kell majd e tananyag elvégzéséhez. Két év egészen biztosan, talán három is. Ezt majd a gyakorlat fogja megmutatni.
   Tantervünk – tudatosan – maximalista. Lehet, hogy nem tudunk mindent megtanítani. ám a célunk az volt, hogy a teljesség igényével foglaljuk össze a megtanítható sakkismereteket.
   Bizonyos dolgokat nehéz tantervszerûen leírni. A változatszámítást például a sakkozó egyik kiemelten fontos, nélkülözhetetlen gondolkodási mûveletének tekintjük, amit nem kizárólag az adott  fejezetben tárgyalunk, hanem állandóan,  mindennap.gyakorolunk.
   Ilyenformán a tantervi sorrend nem jelent feltétlenül lineáris haladást, inkább azt, hogy valamennyi témakört átvesszük a szükséges mélységben és idõkeretben.
   Ez a tanterv nem végleges. Menet közben még szeretnénk alakítani rajta. Szívesen fogadjuk és figyelembe vesszük az Olvasó megjegyzéseit is.

 

Megalapozás

1. A tanulók megismerése
2. Módszertani megalapozás
3. Számítógépes megalapozás
4. Fizikai megalapozás
5. Lélektani megalapozás

 

A pozíciójáték alapjai

 

1. Nyílt állás, zárt állás
2. A gyalogszerkezet
3. A gyalogcentrum
4. A gyalogcentrum hiánya
5. A gyenge gyalogok
6. Az izolált gyalog
7. Függõ gyalogok
8. A gyenge pontok
9. A gyaloglánc problémái
10. A minoritástámadás
11. A kamikáze(elõretörõ)-gyalog
12. A vezérszárnyi gyalogtöbblet
13. A blokád
14. A gyalogcsere
15. A nyílt és a félig nyílt vonalak
16. A sorok szerepe
17. Az alapsor gyengesége
18. A futópár
19. A huszárpár
20. Futó+huszár
21. Jó huszár, rossz futó
22. Rossz huszár, jó futó
23. Jó futó, rossz futó
24. Bástya és bástyák
25. A figurák helyzetének javítása
26. A rosszul álló figura
27. A minõségelõny és –hátrány
28. Bástya a két könnyûtiszt ellen a középjátékban
29. Vezér tisztek ellen a középjátékban
30. Könnyûtiszt  gyalogok ellen a középjátékban
31. Bástya gyalogok ellen a középjátékban
32. Különleges figuramegoszlások
33. A tisztek cseréje
34. A profilaktika
35. Manõverezés és lavírozás
36. Pozíciós áldozatok

 

A sakkjáték dinamikus tényezõi

A fejlõdés

1. Az idõ szerepe
2. Tempóelõny, tempóhátrány
3. Több tempó elõny, hátrány
4. Tempónyerés a megnyitásban
5. Tempónyerés a középjátékban
6. Tempónyerés a végjátékban
7. A csere és az idõ összefüggései
8. A fejlõdõ lépés
9. Többfunkciós fejlõdõ lépések
10. Rossz, sablonos fejlõdõ lépések
11. A pszeudoaktivitás
12. A fejlõdés és a szerkezet összefüggései

 

A kezdeményezés

1. A kezdeményezés fogalma
2. A kezdeményezés megragadása
3. A kezdeményezés megtartása
4. A kezdeményezés átvétele
5. A kezdeményezés anyagi elõnyre váltása
6. A kezdeményezés és az elõny összefüggése

 

  A támadás

1. A támadás feltételei
2. A tisztek támadásba dobása
3. A hátország biztosítása
4.  Támadás a középen maradt király ellen
5.  Támadás rövidre sáncolt király ellen
6.  Támadás a hosszúsánc ellen
7.  Vezérszárnyi játék
8.   Támadás a vezér ellen
9.  Támadás a rosszul álló figura ellen
10.  Támadás a gyenge gyalog ellen

 

A védekezés

 

1. Az aktív védekezés
2. A támadó figurák cseréje
3.  A végjátékba való átmenet mint védekezés
4. áldozatos védekezés
5. A passzív védekezé
6. Ellenjáték
7. Ellentámadás
8. Rejtett védelem
9. A királyállás védelme

A taktika

1. A taktika fogalma
2. Stratégia és taktika összefüggése
3. A kombináció
4. Az áldozat
5. A kettõs támadás
6. A felfedett támadás
7. A kötés
8. Az elterelés
9. A ráterelés
10. Az elzárás
11. A rombolás
12. A kulcsmezõ felszabadítása
13. A taktikai blokád
14. Röntgentámadás
15. A figurák túlterheltségén alapuló kombinációk
16. A közbeiktatás
17. A gyalogáttörés
18. A gyaloglánc elroncsolása
19. Az üldözés
20. A taktikai látás
21. Az intuitív áldozat

 

A változatok számítása

1. A számolás jelentõsége
2. Változatszámolási módszerek
3. A lépésjelöltek
4. Hol hagyjuk abba a számítást?
5.  Számítás és intuíció
6.  Emberi és gépi számítás
7. Hogyan lehet fejleszteni a számítási képességet?
8. Az egyéni számítási mód kiválasztása
9. Tipikus számítási hibák
10.  Számítási gyakorlatok (folyamatos)

 

 

A hiba

1. Miért hibázunk?
2. A hibás terv
3. A hibás lépés
4. Az elnézés okai
5. Az elnézés lélektana
6. Az ellenfél hibájának felismerése
7. A hiba kihasználása
8. A saját hiba felismerése és korrigálása
9. A sorozatos hiba
10. A lélektani hiba
11. A versenytaktikai hiba
12. Az elkövetett hiba lelki hatásai

 

Az állás értékelése

1. Az állásértékelés fogalma és jelentõsége
2. Az anyagszempontú értékelés
3. értékelés a fejlõdés szempontjából
4. A király helyzetének szerepe az állásértékelésben
5. A szerkezet szerepe az állásértékelésben
6. A tér szerepe az állásértékelésben
7. A figurák elhelyezésének és erejének szerepe az állásértékelésben
8. A konkrétumok
9. Az állásértékelés lélektani vonatkozásai

 

A tervkészítés

1. A tervkészítés szerepe, jelentõsége
2. Terv a megnyitásban (bevezetés)
3. Terv a középjátékban  (bevezetés)
4. Terv a végjátékban (bevezetés)
5. A stratégia fogalma
6. A stratégiai vonal felvázolása
7. A fõ vonalak lebontása részletekre
8. A terv végrehajtása, a végrehajtás idõzítése
9. A lépéssorrend
10.  A terv módosítása, a rugalmas tervkészítés
11. A hibás terv elvetése
12. Az ellenfél tervének kutatása, felismerése
13. A kétfajta gondolkodási idõ (amikor te jössz lépésre, és amikor az ellenfél)
14. A tervkészítés módosítása a gondolkodási idõ függvényében
15. Taktikai elemek beillesztése a tervbe
16. Taktikai motívumok kutatása
17. A terv értékének és a végrehajtás színvonalának kapcsolata
18. írásos elemzés készítése

 

 

Középjátéktípusok

1. Zárt centrumos állások (királyindiai védelem, a spanyol megnyitás Csigorin-változatának bizonyos állásai, francia védelmû állások, Caro-Kann 3.e5, a bogoindiai védelem bizonyos állásai)
2. Aláaknázott centrumállások (katalán védelem, Réti-megnyitás, fél-Tarrasch és Grünfeld-védelem típusállások)
3.  Kis centrumos állások (a szicíliai védelem scheweningeni változata, Paulsen-   változat)
4.  Sündisznóállás (az angol megnyitás c5-ös változatai, a szicíliai védelem Paulsen-változatának bizonyos állástípusai)
5. Nyilvánvaló pontgyengeség (Szvesnyikov-változat, a Najdorf-változat e5-ös felépítései, Kalasnyikov-változat)
6. Centrumfölényes állások (francia és Caro-Kann 3...dxe4-es változatai, skandináv, illetve király- és óindiai típusállások)
7. Izolált gyalogos állások (francia 3.Hd2 c5-ös változatok, c3-as szicílai, Caro-Kann Panov-állások, Tarrasch-típusú állások)
8. Típusállások duplagyaloggal (spanyol cserevari, Rauzer-típusú állások dupla f-gyaloggal, nimzoindiai állások dupla c-gyaloggal) 
9. Kialakulatlan centrumhelyzetû állások (Pirc- és modern védelem, királyindiai támadás típusállásai)
10. Erõs centrummezõ birtoklásával kapcsolatos típusállások  (szláv merániban sötét a d5-mezõt birtokolja, vagy 1.d4 d5 2.c4 dxc4 3.e4 Hf6 4.e5 Hd5 stb. szláv-csel d5-mezõvel)
11. Nyílt centrumállások (elsõsorban cseljátékokból kialakuló középjátékállások)
12. Benoni-típusú középjátékok
13. Maróczy-típusú középjátékállások
14. Vezér/nimzo/bogoindai "sündisznóállás" b6-Fb7-d6-Hbd7-tel 
15. Sárkány, illetve angol (1.c4 e5)-ös típusállások, amelyek a g2, ill. a g7-futó erején alapulnak
16. Vezérgyalog típusú állások (postás-vari, 1. d4 Hf6 2.Fg5, stb).
17. Egyéb középjátékállások (Bird/holland típusú állások, Larsen-megnyitás, angol b6-os típusállások stb.)

Az átmenetek

1. átmenet a megnyitásból a középjátékba
2. átmenet a középjátékból a végjátékba
3. A lebonyolítás (bevezetés)
4. A nehéztisztek cseréje
5. A megnyitás és a végjáték összefüggései
6. átmenetek egyik megnyitásból a másikba
7. átmenetek állástípusok között

 

Az  elõny érvényesítése

1. Az elõny fajtái és viszonyuk egymáshoz
2. A lebonyolítás
3. Az elõny megõrzése
4. Az anyagi elõny részleges vagy teljes visszaadása
5. A kockázatvállalás
6. A biztonság elve
7. Az elõny elolvadása
8. Az elõnyös állások lélektani vonatkozásai

 

Játék hátrányos állásban

1. Kis hátrány, nagy hátrány, vesztett állás
2. A legnagyobb nehézség elve
3. Az állás kavarása
4. Technikai jellegû menekülések
5. A hátrányos állások lélektani vonatkozásai

 

A végjátékok

1. A végjátékok általános elvei
2. Az anyag szerepe a végjátékban

2.1. A gyalog szerepének változása
2.2. A gyalogok mennyisége és minõsége
2.2. A tisztek értéke a szabadgyalog elleni harcban
2.3. érvényesíthetõ és érvényesíthetetlen elõnyök

1. Az idõ szerepe a végjátékban
2. A király szerepe a végjátékban
3. Gyalogvégjátékok
4. Bástyavégjátékok
5. Vezérvégjátékok
6. Huszárvégjátékok
7. Futóvégjátékok
8. Vegyes végjátékok
9. A végjátékok taktikája
10. Kompjúteres végjátékadatbázis
11. Végjátéktanulmányok készítése

 

A megnyitások

1. A megnyitások alapelvei
2. A repertoár
3. A megnyitások összehangolása
4. A megnyitásválasztás szempontjai
5. A megnyitások kidolgozásának és rögzítésének módszertana
6. A megnyitás, a változat és az alváltozat
7. A szakirodalom használata
8. ötletek keresése az adatbázis elõtti korból
9. Az adatbázisok használata
10. A megnyitás megtanulása
11. A megnyitások kipróbálása
12. A megnyitási változat elvetése
13.  Az újítás
14. Megnyitási cikkek írása

 

Sakk és számítógép

1. A sakk és a számítógép
2. Játszmáink mentése és csoportosítása
3. A sakkadatbázisok és kezelésük
4. Az elemzõprogramok és használatuk
5. Cikkírás számítógépen

 

Felkészülés és a versenyzés lélektana

1. A versenynaptár
2. A verseny kiválasztása
3. Egy játszma – egész verseny
4. Körverseny – svájci verseny
5. Egyéni verseny – csapatverseny
6. A döntõ parti
7. Felkészülés a játszmára
8. életmód a verseny alatt
9. életmód felkészülési idõszakban
10. A fizikai felkészülés, a kondíció
11. A teljesítmény értékelése
12. Az értékszámváltozás kiszámítása
13. Versenybeszámoló készítése
14. Hiányosságaink felismerése és korrekciója
15. Az edzõ és a játékos kapcsolata
16. A szekundáns szerepe

 

 

A játék- és  versenyszabályok

1. A FIDE versenyszabályainak megismerése
2. A döntetlen igénylése
3. A játszmalap helyes vezetése
4. A sakkórával összefüggõ kérdések
5. A bíró szerepe
6. A svájci rendszer sajátosságai
7. Szabályalkalmazási gyakorlatok

 

A sakkozó viselkedése

1. A sportszerûség fogalma, követelményei
2. Az önuralom
3. A feszültség levezetése
4. Az ellenféllel való kapcsolat
5. A nézõkkel való kapcsolat
6. A médiával való kapcsolat
7. A szponzorokkal való kapcsolat
8. A sakkozó megjelenése
9. Mit ne csináljunk?

 

Sakktörténet 

1. A sakktörténet tanulmányozásának jelentõsége
2. Névadónk, Maróczy Géza
3. A sakkozás világbajnokai
4. A FIDE
5. Nagy magyar sakkozók
6. A Magyar Sakkszövetség
7. A sakkozás szociológiájának alapjai
8. Kuriózumok a sakkozás történetébõl